Seite - 450 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

450 nyába és a Balaton - mellékre ; más részt Ménes, Arad vidékére, meg a Zemplénmegyében fekvő tokaji Hegyaljára. A magyarok bejövetelükkor már sok helyen találtak szőlőmívelést. A tokaji Hegyalján élő hagyományok szerint, midőn Árpád a Bodrog mentén seregével végig vonult, útjokat egy helyen magas hegy zárta el. A hegyen túl levő vidék kikémlelésére Árpád a hegytetőre Onud, Tarczal és Retel nevű vezéreit küldte föl, kik közül Tarczal ért fel először s ez jelenté Árpádnak, hogy a hegyen túl nincs ellenség, hanem annak túlsó oldala s a szomszédos hegyek is mind szőlővel vannak beültetve. A hagyo- mány szerint a jól végzett kémszemle jutalmául s eme felette kedvező hírért a megmászott hegyet és vidéket Tarczal kapta meg s a hegy és az alatta fekvő városka innét nyerte mai Tarczal nevét. Ugyancsak e hagyomány szerint a mai Szerencset és annak szőlőkoszorúzta vidékét (Tarczal, Mád, Tállya és Legyes-Bénye környékét) már Árpád mondta volna szerencsés helynek kitűnő boraiért. A XI. század elején, miután István buzgólkodása folytán a keresztény vallás a nép között is terjedt, Olaszországból hittérítő papok vándoroltak be hozzánk, kik népünk közt megtelepedvén, szőlőmíveléssel is foglalkoztak, meghonosítván itt a jobb olasz szőlőfajokat és a mívelés jobb és czélra- vezetőbb módjait. A tatárjárás a XIII. század közepén szőleinket is elpusz- tította, a szőlőmíveseket pedig kiölte úgy, hogy a már virágzásnak indult magyar szőlőmívelés ismét hanyatlásnak indult s a nektárt szolgáltató tokaj-hegyaljai szőlők egészen elparlagosodtak. IV. Béla király, midőn az ország helyreállításán fáradozott, kiterjeszté figyelmét a bortermelés fölújítá- sára is. Főleg a tokaji Hegyaljára és a mai Ermellékre olasz gyarmatosokat hozatott be, kik igen ügyes és szorgalmas szőlőmíveseknek bizonyúltak. Ezen olasz családok egy részt Zemplénmegyében Sárospatakon, Olasziban és Olasz-Liszkán ; más részt az Ermelléken Biharmegyében és Nagy-Várad vidékén telepedtek meg s a szőlőm ívelésre kedvező dombokat és hegy- oldalokat az Olaszországból hozott szőlőfajokkal mind beültették, mint ezt Szirmaynál olvashatjuk. Hogy ezen olaszok a volt velenczei királyságból telepíttettek ide, ezt bizonyítja Béla királynak 1252-ben bizonyos „Cyprian de Sarus" nevű grófhoz intézett irata, melyben a florenczi származású grófnak meghagyja, hogy Olaszi és Patak községekben jelölje ki azon határokat, melyek közé az olasz gyarmatosok telepíttessenek. Hogy a tokaji Hegyalján a második bortermelési korszakot az olaszok kezdték meg,