Seite - 461 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

461 tartozott az oly növények mívelése is, melyeket gyógyerejök tett becsesekké. Ilyenül Plinius Pannoniára nézve a saliunca-t (nárdis füvet, Narde) említi különös dicsérettel. Természetes, hogy a kertészettel a gyümölcsfatermelés szintén lépést tartott s az Antoninusok óta felső Pannoniában 26, az alsóban 25 tekintélyesebb város épült, hol a kiirtott erdők és lecsapolt mocsarak helyén gyümölcstermeléssel is foglalkoztak. S ha Galienus császár a IV. szá- zadban nem talált szebb és míveltebb tartományrészt, melyet nejéről nevezzen Az alcsuthi díszkertből : A tó partja. el: föltehetjük, hogy „Pannónia Valeria" kertmívelés tekintetében is előkelő helyen állott. A népek vándorlása természetesen pusztasággá taposta a kerteket is, a gazdaság e fejlettebb ágának azonban nem törülte el minden nyomait. Hazánk azon részében, mely az avarok leveretése után a frank birodalomhoz csatoltatott, Nagy Károly híres capitularéjának („de villis") szintén oltalma alá tartozott, s legalább a királyi biztosok székhelyei, melyeken a gazdaság intézője és a többi gazdasági tiszt lakott (Wenzel szerint Nyerges-Újfalu és Zircz) s a hozzájok kapcsolt majorsági épületekkel „curtestt-nek, udvaroknak