Seite - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

464 Egyes, eddig inkább csak kertekben termelt növények, mint a len, kender, káposztaneműek stb. kiszorultak a mezőre; a házi kertészet voltaképi tárgyai főleg a hüvelyes vetemények (legumen), répák, retkek, a sáfrány; továbbá orvosi czélokra szolgáló növények, s a már a csemegezöldséghez tartozó fajok maradtak. A renaissance a díszkertek iránti hajlamot is általánosabbá tette s közvetetlenűl terjedvén át Olaszországból hazánkba, a királyaink és főuraink székvárainál támadt díszkertek is kiválóan olasz Ízlésűek lettek. Szorosabb értelemben vett díszkertészetre tehát az Anjouk idejében találunk először. Első helyen említendő a visegrádi királyi vár díszkertje, melyet Róbert Károly valódi királyi fénynyel rendezett be. Az itt ápolt virágokból készítteté Erzsébet királyné azt a világhírű illatos vizet, mely még napjainkban is „aqua reginae Hungáriáé", „Teau de la reine deHongrieu név alatt ismeretes. Nagy híre volt e kertnek még Zsigmond korában is; Mátyás azonban még nagyobb hírre emelte, midőn nemcsak nagyszerűen szépítteté, hanem külön- féle építmények által csodás művek és természeti jelenetek színhelyévé is tevé. Oláh Miklós érsek, ki a Salamon tornya irányában elvonúló e kertet mint szemtanú irja le, nem győz elég elragadtatással szólni annak virágairól, szőlőiről, gyümölcsfáiról, hársainak lombos árnyékáról és illatáról, növény- házairól, függő kértéiről, az ezekhez vezető 7—10 rőf széles és 40 lépésnyi magas márvány lépcsőről, vörösmárványból faragott s a múzsák szobraival díszített kútjairól (fons Musarum), melyekből rendesen kristály forrásvíz, ünnepi alkalmakkor azonban fölváltva vörös és fejér bor fakadt s melyek fölött Cupido szobra állt, stb. A visegrádi kerteknél alig voltak kevésbbé nagyszerűek és pompásak a budai királyi várpalotához tartozó kertek, melyeket szintén Mátyás alapított. Bonfinius leirása szerint a vár körüli fák egész labyrinthust képeztek. Pazar fénynyel kiállított kalitkák álltak köztök, s azokban ritka bel- és külföldi madarak tanyáztak. E madárházak oly nagy terjedelmű vassodrony-szöve- dékek voltak, hogy alattuk egész bokrok, gyümölcsfák, sőt egész ligetek is elfértek. E kert a mai Krisztina-város helyén feküdt s híres volt szép sétaútjairól, gyönyörű fasorairól, szökőkútjairól, halastavairól, mesterséges barlangjairól s ama kor ízlésének megfelelő kerti építményeiről. Mátyás királynak azonfelül a pesti részen is volt egy másik díszkertje, melyben nyugvó idejét szokta volt tölteni. E kert a ferencziek telke mögötti részt foglalta el s a Hatvani-utczától déli irányban terűit a Reáltanoda-útczáig,