Seite - 465 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2
Bild der Seite - 465 -
Text der Seite - 465 -
465
mely csak a főváros egyesítésekor nyerte e nevet s egész addig, minden
valószínűség szerint Mátyás e helyen terülő kertje emlékére, Zöldkert-utcza
nevet viselt. A kert helyén talált szobortöredékek, föliratos táblák és emlék-
kövek maradványai ma is megtalálhatók a ferencziek épületének a falában.
A visegrádi és budai díszkerteken kivűl a király egyéb várai és mulató-
helyei körűi is nevezetes kertek voltak, melyek között leginkább kivált a
tatai és a diósgyőri.
A főpapok és főurak a királyok példáját követve, nemcsak rendes
székhelyeiken tartottak díszkerteket, hanem mikor Budára, a király szék-
es udvarhelyére kezdtek telepedni, ott is fényes lakokat tartottak, hol
hasonló fényű kertek díszelegtek.
A gyümölcstermesztés e korszakban valóságos iparággá fejlődött. Nagy
számú gyümölcsösök boríták az ország minden részeit. Nemcsak a nagy
uraknak, de a közép- és kisbirtokosoknak, sőt a jobbágyságnak is voltak
gyümölcsösei és pedig nem csupán házi kertekben, hanem a falun kivűl
a külső telkeken is. Különösen a Csalló-köz gyümölcstermelése állt kiváló
hírben, s a Duna e legnagyobb szigetét „arany kertnek", „gyümölcsös
paradicsomnak" keresztelte a régi példaszó; míg egy régi krónikás az
egész országról szólva mindenféle legjobb fajtájú gyümölcsök mérhetetlen
sokaságáról — frugum et omnis generis optimorum fructuum infinita copia-
ról — beszél. Alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, kajszi és őszi
baraczkok mellett erdőszerű nagy csoportokban álltak dió- és gesztenyefák,
melyekhez a gyümölcstermő bokrok számos neme járult. Ranzau Péter
Mátyás koráról szólva, Erdély gyümölcstermelését említi különös dicsérettel,
kiemelvén a legkitűnőbb fajták között a damascèna szilvákat, s az almák,
cseresznyék és körték rendkívüli nagyságát.
Hogy a kertészkedés s vele a díszkertészet a XVI. századtól kezdve
még az után is sok ideig virágzásban állott, arról az egyes várakra, főúri
kastélyokra vonatkozó följegyzésekben számos bizonyítékot találunk. Thurzó
György nádor bicskei kertjeinek, a Pálffy grófok vöröskővári díszkertjeinek
és orangériájának országos híre volt. Pozsony, Sopron, Selmecz stb. városok
kertjei szintén gondosan és nagy szakértelemmel ápolt kertek gyanánt
említtetnek. Verancsics Antal, majd meg Lippay György esztergomi érsek-
primások pozsonyi kertjének híre pedig napjainkig is főnmaradt abban az
irodalmi és nyelvészeti tekintetben is fölötte érdekes három kötetre menő
munkában, melyet „Jezsuiták rendjén" való P. Lippay János irt, s melynek
M. 59
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (2), Band 5/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (2)
- Band
- 5/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 22.93 cm
- Seiten
- 264
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch