Seite - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2
Bild der Seite - 466 -
Text der Seite - 466 -
466
a virágok ápolásáról szóló első kötete Nagy-Szombatban, a veteményes
kertről szóló második kötete Bécsben 1664-ben, a gyümölcsfa-termesztést
tárgyaló harmadik kötete szintén Bécsben 1667-ben látott napvilágot s
az első ily tárgyú munkának tartatik, mely magyar nyelven jelent meg.
De ebben az érdemes szerző már keservesen panaszkodik az ország s benne
a kertek ama siralmas pusztúlásáról, melyet a török hódítás hazánk két-
harmadrészében okozott.
A töröktől megkímélt vidékeken a gyümölcstermelés is megmaradt
még egy ideig azon a magaslatán, melyre a XV. században fölemelkedett.
A dunántúli egyes megyékben oly kitűnő gyümölcs termett, mely jóságra
fölülmúlta az ausztriait, miért is nagy kereslete volt az osztrák városok
piaczain. Nyitra és Bars megyék prunellái (Brunner Zwetscken), s különösen
Német-Próna híres aszalt szilvája pedig már távolibb piaezokra is megtalál-
ták az űtat. A XVII. században, mint már Lippay is panaszolja, a szomszéd
országokénál még a XVI-ikban fejlettebb gyümölcsészetünk is sokat vesztett
korábbi jelentőségéből, a XVIII. század óta azonban a népesebb vidékeken,
pl. Sopron vidékén, a bányavárosok körűi s az egész Tiszaháton újabb
lendületet vett. B. Prónay Gábor fölemlíti, hogy „a jelenleg külföldieknek
ismert nemes, jeles fajok közül nem egy épen hazánkból vette eredetét;
miután sok gyümölcsfajaink a szentföldről visszatérő vitéz-zarándokok által
hazánkba hozatván, először itt honosúltak meg s innen terjedtek el egész
Európában". Czukor János hírneves pomologusunk, ki egész életét annak
szentelte, hogy az ősmagyar gyümölcsöket összeszedje, már e század elején,
mikor még vajmi kevesen foglalkoztak nálunk e szakmával irodalmilag, úgy
találta, hogy van 76 alma, 61 körte, 21 szilva és 12 cseresznye őshazai fajtánk.
Az ú. n. csendes évek korszaka után, mely alatt a pangás és hanyatlás
a kertmívelés terén is sajnálattal volt tapasztalható, különösen József nádor
volt az, kinek áldásos munkássága és példája ezen a téren is elevenítőleg
hatott. A Margitszigeten s különösen az alcsúthi puszta halmokon telepített
kertjei már e század közepén fölkeltették a kedvet a kertészet minden
ágának meghonosítása iránt. A főurak egymásután állították föl kastélyaik
körűi a díszkerteket, a melyekben a franczia barokk-ízlés csak kivételesen
s csak részleg talált alkalmazást, míg a természet-utánzó angol modor, mint
a magyar műizlésnek inkább megfelelő, majdnem mindenütt érvényesült.
Kezdtek egyes vidékek úgy a felföldön, mint a Duna és Tisza közti
homoksíkon óriási gyümölcsösöket telepíteni; Budapest főváros több teret
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (2), Band 5/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (2)
- Band
- 5/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 22.93 cm
- Seiten
- 264
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch