Seite - 483 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

483 lehet. E vidéken van az erdei fenyő leginkább elterjedve, mert itt 170.000 holdnyi területet foglal el, jól díszlik és szép fává nő fel. A Bakony lejtőit leginkább bükkösök borítják. Somogy a legszebb tölgyeseket és jól sikerűit erdőültetéseket mutathatja fel ; a Vértesek tölgye- seit a túlságos szarvas-állomány, a többit pedig a marhalegeltetés rongálta ; a pilisi hegyekben a legrendezettebb, de a Mecsek-hegyi és Balaton- mellékivel együtt legnehezebb is az erdőgazdaság, mert ezen hegyek mész- kövének forró és elszegényedésre hajlandó talaján a tölgyeseket jó karban tartani fáradságos feladat. Nevezetes része e vidéknek az úgy nevezett „Hanság", mely a Fertő tavától keletre annak mellékéhez tartozik s a Kis-Rába és Répcze össze- folyásának szögletében terűi el, az ingoványos talajon itt élő csemeték és fák békében fejlődhetnek, mert a tőzeges, lápos szinten, melynek aljában víz emelkedik és száll, embernek és marhának járni egyaránt veszélyes. Az ember az erdő segélyével hódítja e helyet mívelés alá. A hansági erdő csendes és változatos; majd szépen záródott karcsú éger-erdő, majd görbe fűzek, bokros rekettyék között kell haladni, a magasabb helyeken tölgyek, kőris és szil jelennek meg; amott tovább sötéten fénylő víztükör, itt sásas vizenyős gázló, majd ismét veszélyes mély vizű nádas. Csónakon kell itt is járni az erdőben és pedig jól vigyázva, mert a láp vizének ide-oda kanyargó szűk csatornái közt könnyű és veszélyes a tévedés. A sok szárnyas vad mellett a járhatóbb zsombékos, vagy szilárdabb helyeken az őzbak hangja, meg a szarvas agancsainak csörtetése sem hiányzik. A kapuvári vadászatok híresek. Az erdőt itt csak akkor lehet vágni és pedig csakis magas tuskókat hagyva, mikor a víz befagy. Ha lágyúl az idő, beszakad a jég s a favágó és szállító veszedelem nélkül nem mehet az erdőbe. Várni kell a fagyra, melynek annál erősebbnek kell lennie, mennél vastagabb hó borítja a jeget. Ha megjött a tavasz, az ültetés csak ott lehetséges, honnét idejében leapad a víz ; itt aztán méter magasságú éger- és tölgycsemetéket ültetnek, míg más helytt csónakokról szurkálják le a fűzkarókat. A mondák és mesék egész sora fűződik a Hansághoz, mely kétségkívül erdészeti és vadászati tekintet- ben is egyik legérdekesebb és megismerésre igen méltó vidéke hazánknak. Az ötödik csoportot a délvidék erdőségei képezik, melyek Horvát- Szlavonország és Fiume kikötő-város területén vannak. Ez erdők délnyugati része a magas hegységeket fedi ; a közép- és előhegyekre valamivel keve- Gl*