Seite - 496 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

496 melylyel voltaképen Magyarország is egyenrangúan belépett Európa iparos életébe. Reánk magyarokra jnézve pedig e legújabbkori iparos jelenség nagy nyereséggel jár. A hegységek völgyeit lakó, nagy részt idegen ajkú népesség egy része az ipar irányát követve, a városokba áramlik. De városaink, középpontjai az értelmiségnek s az ipar haladásának. Csak a városok nagyobb és értelmesebb néptömege képes magába olvasztani az idegen jövevényt, ki szakismeretével vagy tőkéjével önhaszonból s minden mellékczél nélkül fordúl a magyar ipar felé, de már első nemzedéke magyar honpolgárnak vallja magát, megtanúlja zengzetes nyelvünket és leghűbb polgárává lesz édes hazánknak. Iparunkkal nemzetünk nemcsak anyagilag gazdagodik, de öregbedik erkölcsileg, nemesbűi szellemileg is. Megváltozhatik az ipar eddig vázolt történelmi fejlődése, de nem szűnik meg hozzá simúlni az ország politikai és szellemi fejlődéséhez. Ha földrajzilag változott, ennek csak hatal- mas fejlődést köszönhetünk. És ezzel el is hagyhatjuk az ipar közelmúlt fejlődésének kutatását, és mellőzhetjük földrajzi tanulmányozását, hanem áttekinthetjük jelen álla- potában leginkább azon keretben és tükörben, melyben azt az 1885-diki nagy országos kiállítás mutatta be műveiben és művelőiben saját magunk- nak úgy, mint az érdeklődő külföldnek. Az iparnemek helyes csoportosítása mindeddig sem sikerűit, bár e tekintetben már nemzetközi törekvésekre is hivatkozhatunk. A jelen áttekintés szempontjából ez egyébiránt csekélyebb fontosságú s így nagy eltérések nélkül csatlakozhatunk azon beosztáshoz, mely országos kiállításun- kon alkalmaztatott. A bányászatról és kohászatról e munka külön fogván szólani, legott szemle alá vehetjük az azokkal rokon vegyészeti ipart. Ha nem is mindenben, de fejlettebb irányában ez olyan új iparág, melynek számos terményét még e század derekán alig ismerték. Szedtek ugyan az országban régebben is gyógyfüveket, mézgát és festőszereket ; de a mai gyógy- és illatszerek gyártását nem ismertük. Mártottak hajdanában is gyertyát s főztek szappant, melynek híre Debreczen és Szeged derék szappanosai révén az ország határán túl is terjedt; de a most gyárilag készülő stearin- és egyéb gyertyák, az ugyanily módon termelt illatos szappanok és legfinomabb illatszerek gyártásától messze állottunk. A gyújtó- és robbanószerek közül, bár magyar találmány volt, általánosabban alig