Seite - 514 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

514 nemcsak a kitűzött czél éretett el teljesen, hanem Budapest főváros is egy 4.300 méter hosszú emeletes és lépcsőzetes rakodó-part birtokába jutott, melyen időnként a legmozgalmasabb kereskedelmi életet láthatjuk. A Dunánál a hajózás érdekében még két nagy munka hajtandó végre. Az egyik, a magyar felső Duna vagyis a dévény-duna-radványi szakasz szabályozása, már folyamatban van. A Duna ezen része, mondhatni, még ősállapotában van; számtalan ágra oszlik, zátonyokat és szigeteket képezve, elborítva ezer meg ezer holdat; néhol minden évben változtatja folyását, nem csekély kárára a hajózásnak. E szabályozás, melynek költsége 17 millió forintra van számítva, egyike lesz a magyar korona területén e szakban a legkiválóbb munkáknak. A második nagy munka a Dunánál a Vaskapu szabályozása, melynek végrehajtására, minthogy a munkálat idegen területre is kiterjed, európai megbízást nyert a monarchia. Nem lesz könnyű föladat biztos útat teremteni a hajózásnak ott, hol a Stenka, Kozla-Dojke, Izlas, a két Tachtalia, a Greben és Lucz nevű sziklazátonyok, meg a tulajdonképeni Vaskapunál a Prigrada nevű sziklazátony mintegy hatalmukban tartják a folyó medrét, még pedig nagy részben orvúl víz alatt lappangva, rémítik a hajóst és akadályozzák a közlekedést annyira, hogy csekélyebb vízállásnál a gőzhajózás itt teljesen szünetel, a sürgősebb szállítmányok csak kis dereglyéken (negyven emberrel és nyolcz ökörrel) vontathatók föl a már biztosan hajózható folyamrészekig. Vasútaink ma már nagy terjedelmű hálózatot képeznek, mely — egyes még hiányzó kiegészítéseket nem tekintve — kívánalmainkat egyelőre kielégítheti. Összeköttetések, melyeket néhány évtizeddel ezelőtt messzelátó hazafiak is, mint csak nagyon hosszú idő múlva létesülhető, majdnem ábránddal határos törekvést jeleztek, ma tényleg valósítva vannak. Nincs fontosabb forgalmi irány, mely felé vasúti összeköttetésünk ne volna, s melyben az állam, a kormány rendelkezése alatt álló jelentékeny államvasúti hálózattal döntő hatást ne gyakorolhatna. A fő közlekedési vonalakat a helyi érdekű vasútakról szóló s a jelen évben novelláris úton szabatosabban formulázott 1880. évi XXXI. törvény- czikk megalkotása óta, egy mindinkább fejlődő és szaporodó helyi érdekű vasúti hálózat egészíti ki. E törvény, mely az olcsó vasútak rendszerét s az állam részéről nyújtandó mérsékelt támogatás mellett az érdekelt vidékek hozzájárúlását állította fel alapelvűi, kedvező hatással volt a helyi érdekű vasútak létesítésére, mert hat év alatt 2.200 kilométer ilyen vasút épült ki