Seite - 516 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

516 6o millió forintnyi építési tőkével, melyhez — a vállalkozók által fedezett összegeket nem számítva — az állam 10 millió frttal, a törvényhatóságok 4 millió frttal, községek és magánosok pedig 8 millió frttal járultak. A gőzerejű üzemre berendezett nyilvános és magán használatra szolgáló vasutak hoszsza meghaladja a 10.000 kilométert. E vasútakba kerekszámban több mint ezer millió forint van befektetve. A járómű-állag közel 38.000 mozdony és kocsi, melyekkel 1886-ban 31 millió vonat-kilométer teljesít- mény mellett 13,835.000 útas és 186,572.000 métermázsa különféle árú szállíttatott el. A forgalom többi eszközei, a posta és a távirda szintén óriási arányok- ban fejlődtek. 1886 végén 3.966 postahivatal és 1.505 távirdaállomás volt a magyar korona területén. Az ezek által szállított forgalom szintén milliókban szá- mítható. A postán elszállított levelek száma 1868 óta 32 millió darabról 173 millióra, a hírlapok darabszáma 13 millióról 5o'/2 millióra, a táviratok száma l millióról 6 millióra emelkedett. A posta által közvetített pénzes levelek és csomagok 1885-ben 2.663 millió forint bevallott, és hivatalos értéket képviseltek; ezen év forgalmára azonban kétségkívül hatással volt az országos kiállítás is. Utalványokban és utánvételekben ma már 300 millió frt készpénzt szállít a posta. 1880 előtt még a pénzutalványok összes forgal- mának több mint fele az Ausztriával való forgalomra esett, ma azonban már az említett 300 milliónak nagyobb felét a belföldi (magyar) forgalom adja. Közlekedési állapotaink és intézményeink mai fejlettségére tehát meg- nyugvással tekinthetünk. A múltat pedig nem a mai kor szemüvegén át kell nézni. Vasút és távirda hiányában bizony még 1785-ben tíz nap kellett ahhoz, hogy a Hora elfogatásának hírét megvivő staféta az erdélyi ércz- hegység erdőségeiből Bécsbe érkezzék II. József császárhoz ; a biharmegyei követeknek 1712-ben három hétig tartott a pozsonyi országgyűlésre való útazása. De még e század elején is csak minden vasárnap indult gyorskocsi a budai vízivárosból Bécsbe, mely szerdára érkezett vissza; az erdélyi részekbe azonban csak minden negyedik hétben indúlt s ugyanannyi idő alatt érkezett vissza. És a gőzhajózás hiányában pl. Gönyőtől Pozsonyig két hétig tartott a teherhajók fölvontatása; rendesen 3 — 4 hajót indítottak útnak egy csapat- ban 5—6000 métermázsa teherrel s ezek vontatásához 60—70 ló, 46—48 lovász és még külön 40 hajóslegény kellett, tehát egy egész karaván ; egy métermázsa teher vitelbére pedig Komáromból Bécsig 8 forint volt.