Seite - 25 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

25 pcdnck le, az egykori sziklakőzet romjait, melyek a nyergen hatalmas tömbök alakjában hevernek, tarka zuzmók borítják. A Sternstein maga a környező fenyőfák koronái fölött hatalmas sziklatoronyként emelkedik ki, melléje egy vadászkunyhó tapad, mely, mint a környező erdőségek általá- ban, Starhemberg herczeg tulajdona. Messze terjedő kilátás tárul föl előttünk a Cseherdőre Csehország felé, a Mühlnegyed legnagyobb részére és a Dunától délre eső alföldre az Alpes hcgylánczig. A Rottelvölgy hosszában a Brunwald húzódik föl addig a hosszú hegygerinczig, melyen Oberneukirchen és Traberg tornyai láthatók, egy lapos bemélyedés előbb Weissenbach és Helfenberg felé vezet, melynek házai és gyárai mély, gyakran mocsáros völgykatlanban feküsznek. Előttünk a sötét 'fensíkon kőfallal körülvéve fekszik a hű határőr, Leonfelden; egy magas tetejű s a zord vidék felé eső oldalán deszkákkal gondosan beburkolt ősrégi kápolna mögött, hol gyógyhatású forrás ered, hosszú vonalban egymás után húzódnak el a község lakóinak csűrei. Az út mellett szétszórva erdei falvak feküsznek; a sovány szántóföldön alig érik meg a zab és árpa; ezek gyér termése és a gyümölcsfák teljes hiánya a durva szelekről tanús- kodnak, melyek a Csehcrdő felől jőve rombolnak e vidéken ; még mindenütt az erdő az uralkodó, habár már sokat kiirtottak, a mit az is tanúsít, hogy a helynevek egyharmada „rcutw (azaz irtás) és „schlag" (azaz vágás) végzetű. Kelet felé alig észrevehető talajcmelkedésen látható a Miesenwald, melyről alig gondolná valaki, hogy lapos tetején fut végig Európa fő víz- választó vonala. Utána kék erdőborította gerinczek s hegycsoportok zárják le hosszú vonalban a látás határát. Ez a sandli és liebenaui erdős vidék éjszakkeletre Freistadtól, a magosan fekvő határvonal Alsó-Ausztria felé, melyhez a Dunáig lenyúló Weinsbergerwald csatlakozik. Itt van a hegyvidék legzordonabb része a cseh medencze és a Duna között. Csak itt-ott láthatók e vidéken apró szántófölddarabok, a melyeknek kavicsos és homokos talaján a gabona haloványzöld kalásza még szeptemberben is lábon van, különben csak a három ó-germán elem: erdő, rét, víz található mindenütt s ezek mellett nagy sziklatömbök, melyekből a sovány hegyi legelőket kerítik be, így oltalmazván a nyírfa- és erdei fenyőcsemetéket a tolakodó kecskék és juhok ellen, melyek pedig a szegény lakosságnak csaknem egyedüli házi állatai. A vashámorok vidám zaja a barna erdei vizeknél elnémúlt s a szegény lakosság nehéz munkával is alig talál kárpótlást a kiterjedt uradalmi erdő- ségekben, a turfaásás s faúsztatás által. A szenvedélyes vadászt azonban F-A. 4