Seite - 32 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

32 szép kilátás nyílik az erdő borította változatos oldalnyílásokba. Ott van Lengau a Schwemm pataknál, mely a Kobernausi erdőben ered, Friedburg és Heiligenstatt, mint fecskefészkek tapadva oda a jobboldali völgylejtő martján, alább Palting és Jeging községeken túl a tekintélyes Mattigho/en, egykor császári birtok. Ezekhez a facsoportok között kiesen fekvő Uttendorf, meg a tekintélyes Mauerkirchen csatlakoznak még a völgy mentében. A dús rétek s itt-ott az ingoványos talajon sötétlő nádassal szegélyezett pocsolyák, melyek fölött sárga tavirózsa terjeszti szét leveleit s kék szita- kötők röpdesnek, lólegeltető helyek; már évezredekkel ezelőtt egy lovas kelta nép tartózkodott itt s e régi nép hősei és főnökei ékszereikkel és fegyverzeteikkel ma is ott nyugosznak ama lapos sírhantok alatt, melyeket a nép nemzedékről nemzedékre ma is „Gälbühelu-eknek nevez. A Mattig völgyétől keletre fekszik a sokfelé elágazó Kobernausi és Hausruck-erdőség. Lágy kavicsos talajon, egykori nagy tengeröböl törme- lékén terűit szét itt egykor egy nagy mocsáros táj, ingoványos erdőktől félbeszakítva, melyeknek átalakúlt nyomait ma mint gazdag tőzegtelepet használják. Az őskorban hatalmas folyók raktak le e helyre nagy mennyi- ségű hordalékokat, melyeket a legutolsó geologiai korszak vizei barázdoltak össze-vissza. Több magános erdei völgy nyílik éjszak és dél felé, a torkolat- nál csöndes falvak feküsznek, a melyeknek faházai alig vehetők észre a régi gyümölcsfák lombfödele alatt s a melyeknek alapzatát gyakran kőszéntömbök alkotják, mivel épületkövek ezen a vidéken hiányoznak. Ilyen falu Gross- Piesenkam; itt van a legtehetségesebb felső-ausztriai népköltő, Stelzhamer Ferencz, „Muedastüblu-je. Még egy pillantást vetünk vissza Ried áldott vidékére, az Inn negyed mai székhelyére s azután dél felé az árnyas szálerdőn haladunk át. Ott, hol a hegygerincz dél felé hajol a Vöcklához, Hochlehen- nél, avagy ott, hol Frankenburg régi vára állott, meglepő kilátás nyílik. A messze elágazó Hausruck- és Kobernausi erdőség egészen ellepi a széles Vöckla-völgy éjszaki részét, hol egykor a római út vonúlt el Juvavia felé. Ott a Haushamerfeld mellett állott egykor az a széles koronájú hársfa, melyre a vérengző Herberstorf poroszlói kisorsolt áldozataikat akasztották föl; ama csendes erdős völgyben, a honnan andalító harangszó hatol föl hozzánk, van Ampfelwang, hol a vallásos rajongás még ebben a században is véres emberáldozatokat követelt s fölötte egy pompás erdőség terűi szép sűrű fáival, csak itt-ott szakítva meg egy-egy tisztás, egy-egy virággal borí- tott vágás által. Ha azonban korlátlan kilátást akarunk nyerni le a kékellő