Seite - 44 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

44 hosszú Ischl-völgyón. E völgy, habár átlag l1/,— 2f/2 kilométer széles, csak itt-ott sík teljesen, míg a völgytalajnak hasonlíthatatlanig nagyobb része terraszok s más, folyó- és jégár-alkotta törmelékekből álló io—80 méter magas dúczokkal van borítva. Mindamellett ez az egyenetlenség ép oly kevéssé zavarja a völgy mindkét oldalán húzódó változatos alakú hegyekre, mint a keletre eső távolabbi alpesi csúcsokra nyíló kilátást, sőt néhány szép völgy képe is teljes pompájában tárúl föl előttünk. Végre elérkezünk oda, hol az Ischl-völgy torkolata a Traun-völgyhöz s ezzel együtt a kettő egyesüléséből támadt völgyszélesedésig ér, a melyben Ischl (468 méter) fekszik. Valószínű, hogy e község már a római kor előtt keletkezett; eredeti nevét Iscalát vagy Ischilát ugyanis kelta eredetűnek tartják, de e néven, egyetlen római sírkövön s néhány itt talált római érmen kivűl nincs semmi nyoma a község ősrégi korának. A nyaraló vendé- geknek régóta tapasztalható s évről-évre még mindig növekedő idetódúlása s a rövid ideig itt időző és átútazó touristák nagy száma csaknem teljesen megsemmisítette az egykori alpesi mezőváros igénytelen jellegét s teljesen városi képet ad neki, mely képet a nyári lakosságnak a fővárosból ide átültetett szokásai még élénkebbé tesznek. Hogy Ischl lassankint első rangú fürdőhelylyé fejlődött, azt a környező vidék varázsának és frisseségének, az osztrák Alpcsvidék egyik legszebb részében levő középponti fekvésének, a község védett fekvésétől függő, aránylag szelid éghajlatának, kitűnő forrásvízbeli gazdagságának, végűi egy sótelep tőszomszédságának köszönheti. Ischl évek hosszú sora óta kedves tartózkodó helye az uralkodó családnak, mely itt egy saját tulajdonát képező, a meredek Jainzen (830 méter) délnyugoti alján fekvő, gyönyörű parkoktól környezett nyaralóban szokott lakni. A hallstatti tóról (497 méter) kell most, az éjszaki tavak megelőző leírásához fűzve, röviden megemlékeznünk. Kiterjedésére nézve ez a tó a Traunvidék nagyobb tavai sorozatában az ötödik helyet foglalja el; a legutóbb leirt St.-Wolfgang-tónál e tekintetben jelentékenyen hátrább áll, a mennyiben kiterjedése csak 8.7 négyszögkilométer, legnagyobb szélessége nem haladja felül az 1.6 kilométert, ellenben mélység tekintetében 12 m.-rel haladja meg azt. Nagy különbség van azonban a kettő között tájképi jellegre nézve. Míg a St.-Wolfgang-tó nagyban és egészben alpesi kellemes képet tár szemünk elé, a hallstatti tó a König-tóhoz hasonló, de nagyobb élénkség által szelídített komor magasztosság vonását mutatja. Az említett