Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

46 jelleg különösen a Gosau-patak deltája által a tó felső részénél képzett szorulásnál érvényesül, a hol kelet felé a hosszan elnyúló s meredeken emelkedő Sarstein (1.973 méter), nyugoton a Plassen szintén meredeken, gyakran falszeriileg emelkedő előhegyei (1.300—1.500 méterig), végre délen a hatalmas Dachstein-hegytömeg zárt falait képező lejtői és 1.950— 2.100 méter magasságra emelkedő éjszaki párkánycsúcsai képezik a tisz- taság foka szerint világoszöld és sötétzöld között ingadozó víztükörnek közvetetten keretét. A parti falak hosszú darabon oly meredeken, sőt néha épen függőlegesen nyúlnak be a tóba, hogy még másfél évtizeddel ezelőtt is csak egy rosz, dombon föl, dombon le vezető lovagló ösvény tette lehetővé a közlekedést a tó felső része mentében. Bár mennyire magára vonja azonban a hallstatti tavat körűivevő nagyszerű hegyi táj a szemlélő figyelmét, van olyan hely, mely minden többinél jobban megragadja az érdeklődést. E hely a szorosan a nyugoti part mellett csaknem félóra járásnyira elnyúló Hallstatt mezőváros a Lahn- nal, melyhez hasonló sajátságos alakúlású hely nincs több a monarchiában. A tóhoz legközelebb álló házak, melyek mindegyike sajátságosan van építve, egyenesen a vízből látszanak felmerülni; felettük a pompás bükkfaerdővel borított Hallberg meredek lejtőjére tapadva más házak emelkednek oly módon, hogy az előbb fekvő ház padlásnyilásából két lépéssel a hátúi fekvő ház küszöbére lehet jutni. A községet egész hosszában egy keskeny úteza választja ketté, melyet csak egy pár évvel ezelőtt szélesítettek ki annyira, hogy kocsival lehet rajta közlekedni; csak azon a kis deltán, melyet egy zuhatagokban leömlő erdei patak épített be a tóba, tudott nagyobb ház- csoport megtelepülni, mely most a vásárpiaezot körben szegélyezi. A tó tükre fölött ellapúló, alatta azonban meredeken 80—100 méter mélységig lefutó törmeléktömb külső szélén emelkedik a protestáns templom, egy tekintélyes kőépület, melytől jobbra a sziklából kivájt, hatalmas támoszlopok által védett négyszög terraszon a XIV. századból eredő katholikus templom és a még régibb, jelenleg temetői kamráúl szolgáló St.-Michael kápolna van, mindkettő a községi temető tarka virágszőnyegével borított sírjai között. Hallstatt legmagasabban fekvő háza különben az a két malom, melyek egymás fölött a vad Műhlbach-hasadék széléhez közel állanak. A Hallberg tetejéről őrtoronyként a Rudolfsthurm (840 méter) néz le a tóra; ez uralkodik ama mögötte fekvő 1.100—1.950 méter magas hegyektől körűivett felső völgy felett, melyben az Alpesek egyik leghatal-