Seite - 53 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

53 oly módon, hogy a hátának legalacsonyabb részei keleten körülbelül l .300, a legmagasabb, már a firn vidékbe emelkedő lépcsőzetei pedig már 2.500— 2.700 méter magasságra emelkednek. A fensíkból számos csúcs nyúlik föl, a legtöbb, egyúttal a legmagasabb s legmeredekebb csúcsok a délnyugoti részen, a hol a Magas-Dachstein (2.996 méter), a Thor stein (2.946 méter) és a Mitterspitz (2.920 méter) tornyosúlnak föl mindjárt a hegység 700 méter magas, részben tökéletesen függőleges déli lejtője mellett. Az Elő-Langbath-tó. A Dachstein fensík örök hó vidékébe emelkedő részeinek jelentékeny kiterjedése nagyon elősegíti a jégár képződését. Valóban három nagyobb s három kisebb jégár van itt, melyek együttvéve valamivel több, mint 10 négyszögkilométer területet foglalnak el. Az előbbiek között kiterjedésre nézve első helyet foglal el az 5 négyszögkilométer nagyságú Hallstatti jégár (Károly-jégmező), ehhez csatlakozik a Gosaui jégár (2 négyszög- kilométernél nagyobb), nagyságra nézve harmadik a Schladmingi jégár (l.68 négyszögkilométer), míg a Thorstein-, Schneeloch- és Edelgries jégárak összevéve is alig borítanak be valamivel többet egy négyszög- kilométernyi területnél.