Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

62 hiányzott, zab pedig csak a későbbi korban található először. A gabonát nagy kőlapokon kerekded kősulykokkal (gabnatörőkkel) s tehát nem a későbbi korba való, egymás fölött forgatott őrlőkövekkel törték meg s aztán az így megtört gabnát forró köveken sütötték kenyérré. Ilyen kenyérmaradványokat Robenhausenben még folyvást találnak. A czölöpépítmények ős népeit, hogy helyesen megítélhessük, ellentétben a később bevándorlott, nomád életet élő, harczias germán és kelta néptörzsekkel, a melyeknek hadjáratait a törté- nelem tökéletesen elénk tárja, mint általában letelepedett, békés népet kell tekintenünk, mely nagy társaságokban élve, megmaradt kiválasztott helyén s a földmívelés fokonkénti fejlesztése és a házi állatok tenyésztése által a népesség szétterjedt, munkás osztályát képezte. A megtelepedés hosszú állandóságát bizonyítja az úgy nevezett műveltségi réteg, mely a lakóhely alatt a hulladékokból lassanként képződött s félméternyi, vagy még nagyobb mélységre sűlyedt be a tó iszapjába. A népesség elterjedtségéről pedig azok az ezer meg ezer czölöpök tanúskodnak, melyek a tófenék egész nagy darabjait ellepik, meg hogy ugyanazon tó mellékein igen sok telep van. Ezenkívül azért mutatkoznak a czölöpépítmények valódi lakhelyeknek, mivel azokat, kezdve a tisztán kőkorszaktól, tehát amaz időtől, mikor Európában az érez megmunkálása még teljesen ismeretlen volt, a bronz túlnyomó használatának őstörténeti korszakán át egész addig, mikor a rómaiak a törté- nelemben először feltűntek, sőt gyakran még azon innen is, szakadatlanúl lakták. Nem évszázadokkal, hanem évezredekkel kell tehát a czölöpfaluknak ezen oly gyakori, a történetvizsgálók és régiségbúvárok előtt még csak nem régen is teljesen ismeretlen állandó betelepítés lefolyását számítani. Az osztrák Alpeseken levő czölöpépítmények általában a kőkorszakból valók, jóllehet nemcsak egyes bronz tárgyak, hanem rézöntvények, sőt szór- ványosan rézből készült tárgyak is fordúlnak bennök elő. Mind ebből vilá- gosan kitetszik, hogy a kőkorszakbeli megtelepedett népségek kétségkívül még akkor is tovább lakták czölöpfalvaikat, mikor már keltogermán és fémismerő népek költöztek be e vidékre. Elsőben ezektől kapták csere útján a bronzot, ezektől tanúlták el s ezek alatt űzték később az éreznek úgy nyerése módját, mint földolgozását. Ebből magyarázható, hogy mind formailag, mind technikailag tökéletes bronzkészítmények találhatók a kőkorszakbeli műveltségi rétegben. Az Atter-tavon, hol az osztrák-magyar monarchia legelső czölöpépít- ményeit találták, a következő telepek ismeretesek : a seewalcheni, aufhami,