Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1
Bild der Seite - 62 -
Text der Seite - 62 -
62
hiányzott, zab pedig csak a későbbi korban található először. A gabonát nagy
kőlapokon kerekded kősulykokkal (gabnatörőkkel) s tehát nem a későbbi
korba való, egymás fölött forgatott őrlőkövekkel törték meg s aztán az így
megtört gabnát forró köveken sütötték kenyérré. Ilyen kenyérmaradványokat
Robenhausenben még folyvást találnak. A czölöpépítmények ős népeit, hogy
helyesen megítélhessük, ellentétben a később bevándorlott, nomád életet élő,
harczias germán és kelta néptörzsekkel, a melyeknek hadjáratait a törté-
nelem tökéletesen elénk tárja, mint általában letelepedett, békés népet kell
tekintenünk, mely nagy társaságokban élve, megmaradt kiválasztott helyén
s a földmívelés fokonkénti fejlesztése és a házi állatok tenyésztése által a
népesség szétterjedt, munkás osztályát képezte. A megtelepedés hosszú
állandóságát bizonyítja az úgy nevezett műveltségi réteg, mely a lakóhely
alatt a hulladékokból lassanként képződött s félméternyi, vagy még nagyobb
mélységre sűlyedt be a tó iszapjába. A népesség elterjedtségéről pedig azok
az ezer meg ezer czölöpök tanúskodnak, melyek a tófenék egész nagy
darabjait ellepik, meg hogy ugyanazon tó mellékein igen sok telep van.
Ezenkívül azért mutatkoznak a czölöpépítmények valódi lakhelyeknek, mivel
azokat, kezdve a tisztán kőkorszaktól, tehát amaz időtől, mikor Európában
az érez megmunkálása még teljesen ismeretlen volt, a bronz túlnyomó
használatának őstörténeti korszakán át egész addig, mikor a rómaiak a törté-
nelemben először feltűntek, sőt gyakran még azon innen is, szakadatlanúl
lakták. Nem évszázadokkal, hanem évezredekkel kell tehát a czölöpfaluknak
ezen oly gyakori, a történetvizsgálók és régiségbúvárok előtt még csak nem
régen is teljesen ismeretlen állandó betelepítés lefolyását számítani.
Az osztrák Alpeseken levő czölöpépítmények általában a kőkorszakból
valók, jóllehet nemcsak egyes bronz tárgyak, hanem rézöntvények, sőt szór-
ványosan rézből készült tárgyak is fordúlnak bennök elő. Mind ebből vilá-
gosan kitetszik, hogy a kőkorszakbeli megtelepedett népségek kétségkívül
még akkor is tovább lakták czölöpfalvaikat, mikor már keltogermán és
fémismerő népek költöztek be e vidékre. Elsőben ezektől kapták csere útján
a bronzot, ezektől tanúlták el s ezek alatt űzték később az éreznek úgy
nyerése módját, mint földolgozását. Ebből magyarázható, hogy mind
formailag, mind technikailag tökéletes bronzkészítmények találhatók a
kőkorszakbeli műveltségi rétegben.
Az Atter-tavon, hol az osztrák-magyar monarchia legelső czölöpépít-
ményeit találták, a következő telepek ismeretesek : a seewalcheni, aufhami,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria)
- Band
- 6/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1889
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.29 x 21.86 cm
- Seiten
- 346
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch