Seite - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

70 nincs rajtuk. Alakjukra nézve vannak öblös urnák, fületlen vagy füles csuprok, kis talpú öblös csészék, széles szélű lapos tálak, egyszerű tányérok, stb. Jellemző, hogy mindezen sírleletek között semmiféle érmet sem találtak, valamint a situlákra nyomott jegyek kivételével semmiféle írási emléket sem. S ha már most egy tekintetet vetünk ezekre az alakokban és díszí- tésekben bámúlatosan gazdag leletekre, látjuk, hogy ezekben a jólléten alapúló s magasra fejlődött műveltség egészen sajátos módon kifínomúlt ízléssel, s a pompa és külső fény nagy kedvelésével párosúlt. Kétségtelen, hogy a Hallstattban lelt tárgyak legnagyobb része már nagyon előre hala- dott belföldi ipar eredménye, a melynek legkiválóbb ereje az ónból és rézből kevert bronz kovácsolásában és öntésében, továbbá a vas kiolvasztásában és földolgozásában nyilvánúl. E magasra fejlődött ipar mellett azonban nagyon feltűnő, hogy a képzőművészetet a lehető legalacsonyabb fokán találjuk. E sok és gazdag díszítményeknek legnagyobb része majdnem csupa geome- triai elemekből van összetéve, melyek közé csak imitt-amott téved egy-egy esetlen utánzású kis ló, hattyú és emberi alak. Ugyanilyen kezdetleges jellegűek a kevés számban talált és fogadalmi tárgyaknak tekinthető plastikai állati alakzatok (többnyire bikák). Csak egyes tárgyak vannak, melyeknek előfordulása Olaszországgal folytatott élénk s főleg sóval űzött kereskedelmi forgalomra mutat. Milyen volt ez a közelebbi rokon szomszédokkal, az etruskokkal való viszony, nem tudjuk eléggé kimutatni. De kétségtelennek látszik, hogy ott a görög művészet hatása nagyon hamar érvényesült az agyagedények festésében és alakzatos előállításukban. Ezek után egy pilla- natig sem kételkedhetünk, hogy itt többé nem ugyanazon kőkorbeli néppel van dolgunk, hanem hogy az új népekkel a műveltségnek is új fokozata tűnt föl ez országban, mely műveltséget azonban a rómaiak messze menő civilisatiója aránylag igen hamar elnyomott. A római kor. A tartomány természeti alakúlásának mcgfelelőleg három római útvo- nalat különböztethetünk meg: a Dunapart melletti, a közbülső és az alpesi szorosokhoz vezető útvonalat. A Duna melletti útvonal az Inntől az Ennsig mindenütt a területhez alkalmazkodva s így a mai útvonaltól több helyt eltérve húzódott az Inn melletti Passzau várostól a folyópart mentén Mühl- bachig; itt a Duna lejtőinek magaslatait átlépve, Eberhards-zcllen keresztül