Seite - 71 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

71 csak Kastennél érte el megint a folyamot, melynek partja mentén egész Engelharts-zellig haladt, hol a különböző leletekből Ítélve egy kis váracs állt. Innen kezdve a part mellett haladt az út Engels-zcllig s a St.-Aegyd melletti Steinődtön keresztül ismét a magaslatra hágva, tágas ívben kerülte meg a Kessel-patak mély völgyzugát s Wallernen és Straszon keresztül a Duna lejtőinek gerinczén Schlögenig húzódott, hol egy hadászatilag fontos helyen Joviacum váracs állott. Innen a Stauf romja előtt haladt el az útvonal a Hartkirchen melletti Pfaffing felé és Aschachba, hol a tartomány éjszaki részébe a Műheltól nyitott bejárat védelmére egy kis erőd volt. Az Aschach patakjának jobb partja mentén Eferdingig húzódott ez útvonal, valószínűleg a Peutinger-féle térképen látható Marinianumig, s aztán a Dunától ismét eltávolodva Straszon és Alkovenen át Straszhamba és a Kürnbergtől délre Rufflingon át Lentia (Linz) erődig haladt, mely a Haselgraben, a dunai ligetek és a Traun völgye fölött uralkodott; innen pedig Kleinmünchenen és Ebelsbergen át Lauriacumig (Ennsig) ért. Alkoventól egy útvonal ágazik ki, mely Aubergen és Ofteringen keresztül húzódva Ansfeld közelében Haid mellett lép át a Traunon, a melynek jobb partján Ebelsbergig haladt s ott a főútvonallal egyesűit. Még a közép-korban is eme rövidebb út volt a közlekedés főútja. Norieum második főútvonala az volt, mely Ennstől Ovilaván (Welsen) át Salzburgig (Juvavum) vezetett. Lauriacumtól a Traunon keresztül való átjáratig azonos ez a partmelléki útvonallal. Ott elágazott s a Traun jobb partján Schleiszheimon át Ovilaváig, a part melletti Norieum legnevezete- sebb helységeig haladt. Welstól Schwanenstadton (Tergolape), Franken- markton (Laciacum) és Neumarkton (Tarnantone) keresztül Salzburgig húzódott. Iránya a Peutinger-féle térképen meg van jelölve, s a nevezett vonal mentén talált leletek és nevek minden kétséget kizárnak ez útvonalt illetőleg. Welsnél van egy „Strasztt, Lambachban egy római emlékkő; a Winsbach melletti Aichkirchenben kisebb leleteket födöztek föl; egy Septimius Severus császár korából való mérföldkövet Thalhamban, egy másikat pedig Mösendorfban találtak. A Vöcklamarkt és Frankenmarkt közt levő Walchen várkastély neve, meg a Straszwalchen elnevezés mintegy élő bizonyságok, hogy ez útvonal erre haladt el. A Norieum belvidékére vezető főútvonal Welstől indult ki s a Síp-patak völgyében az Alterbaelion keresztül Pettenbachig (Vetonianis postaállomása), a Magdalenenbergen és Inzersdorfon keresztül Kirchdorf, Milchdorf és Klaus