Seite - 72 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

72 (Tutatio állomás) felé, s azután a Steyr és Teichel mellett haladt tovább Windischgarsten szép alpesi völgymeder.czéjébe, hol a római postaállomást (Ernolatia) 1869. évben ásták ki. Innen a nevezetes Pyhrn-szoroson át a steierországi Lietzenig (Gabromagus) húzódott az útvonal. A leletek és nevek azonban azt bizonyítják, hogy másodrendű útvonal is sok volt. Egy ilyen út Alsó-Ausztriában az Uri melletti öhlingtől Steyrig vezetett, hol valószínűleg egy római őrtorony állott a mostani Lamberg-féle várkastély helyén. Az bizonyos, hogy Steyrból út vezetett Kronsdorfon keresztül Lauriacumba, úgy szintén Siermingen keresztül a Krems völgyébe s ismét a Steyr völgyén keresztül a steierországi Altenmarktba. Weiset Eferdinggel út kötötte össze, mely Weiszenkirchenen keresztül Peuerbachig s a hegyek gerinczén át Jungfernsteinig húzódott s ott két ágra szakadt : egyik ága Grafendorfon át Passzauba, másik a St.-Aegyd melletti Stana- cumba vezetett. Straszwalchennél a fővopalból a Mattigthalba ágazott ki egy oldalút, mely Schalchenen át Braunau felé ment. Ez útvonal mentén Munderfing mellett egy római villát, Mattighofen mellett pedig egy temet- kező helyet ástak ki. Az Inn folyó jobb partján is volt út, mely Salzburgot Passzauval kötötte össze; hogy ez az út Felső-Ausztriába is benyúlt, bizo- nyítják a Wildshut és Ostermiething, Tarsdorf és Ranshofen tájékán talált leletek. Végre a gyönyörű Salzkammcrgutba Goisern és Hallstatt felé a schwanenstadt-gmunden-ischli úton jártak; Ischl később római vámállomás (statio Exensis) volt; ugyanott a plébánia-templom tornyának al-építményé- ben egy római sírkő is látható. Későbbi időből való római leleteket Leistling- ben és St.-Agathában (Goisern mellett), valamint a Hallstatti tó partján a Steeg melletti Arikoglnél is találtak, még pedig ez utóbbi helyen egy gazdag aranyékszert. Vöcklabrucktól a Kammer- és Mond-tóig szintén út vezetett; a secwalcheni, steinbachi, weyercggi és mondseei leletek ismeretesek. A rómaiak korában fönnállott helységek sorából kettő válik ki különö- sebben : Ovilava és Lauriacum. Ovilava talán már az itteni kelta népség telepe volt. Római gyarmattá Marcus Aurelius (Kr. u. 160—180-ig) császár alatt lett ama véres háborúban, melyet e császárnak a markomannok ellen kellett viselnie. A markomannok a Mühlnegyed völgyzugán keresztül Noricumig, sőt egészen Aquilejáig nyomúltak előre. A császár Noricum és Rhetia védelmére két új légiót szervezett : a második italiai légiót (legio II. Italica) az előbbi, a harmadik italiai légiót az utóbbi védelmére. Egy- szersmind megalapíttatott Ovilava gyarmata, Lauriacumban pedig légiói