Seite - 78 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

78 bergig. Mikor száz év múlva újra viradni kezd, a hajnal első sugara már ott találja őket. A bevándorlók elpusztúlt, csaknem lakosság nélküli országot találtak. Az el nem menekült románok maradványai a síkföldről a hegységbe húzódtak, messze terjedő vidékeket a felburjánzó erdő foglalt el s a számos helynév minden krónikái följegyzésnél világosabban arra vall, hogy újabb mívelés alá germánok vonták e területet. A rengeteg Éjszaki-erdő fenyvesei a Duna hullámaiban tükröződtek vissza; az erdő még Landshag alatt is alig néhány mérföldnyi távolban maradt e folyamtól. A jobb parton a passzaui erdőség egészen Aschach közelébe ért. „ Erdőség u-nek (im Walde) nevezi még ma ezer év múltán is a köznép az egész területet. A Weichart, a Höhnhart és a Kobernausi erdő csupán maradványai ama rengeteg erdő- ségeknek; még Nagy Károly Kremsmünster mosolygó környékét csupán mint erdőterületet ismeri. A Steyr jobb partján elterülő föld sokáig az erdő homályába volt temetve, sőt Windischgarsten völgyébe még későbben hatolt el a bajor telepítések hullámcsapása. A lakosság pogány volt, s csak kevés román benszülött fogadhatta Szent Rupertet első hittérítő útjában Lauriacum egykori helyén, mert ez a régi római város épen úgy, mint Ovilava, teljesen elpusztúlt volt. Rupert kezdette meg és Emmeram végezte be a bajor törzs megtérítését, s Bajorország egyházi szervezését csak a németek apostola, Bonifacius fejezte be (739). Wulfilo, a tartományi püspök, Passzauban ütötte fel állandó székhelyét s az Ennsen túli ország teljes egy évezredig egyházmegyéjéhez tartozott. Ugyanakkor kezdtek létesülni a benczés kolostorok, „a keresztény erkölcs és anyagi művelődés ez erős várai u. Szent Flórián sírját, mely ős időktől fogva kiváló tárgya volt a hívek tiszteletének, akkor még csak egy remete- lak őrizte, de Mondsee és Kremsmünster kolostorait már az Agilolfingok alapították. Amoda Odilo herczeg 748-ban hívott meg a távoli Monte Cassinóból benczés szerzeteseket; Kremsmünstert mint Innichent 777-ben „a szlávok hihetetlen fajának megtérítése" és németesítése czéljából alapí- tották, mert egész az Alsó-Steyrig ért Karantania, melyet Tasziló herczeg öt évvel azelőtt vetett hatalma alá, sőt még jóval e határon túl is szlávok szántották a síkságot és irtották az erdőt a Priel alján. Benczések keze irtotta az erdőt s vitte a keresztény míveltséget és németséget a Pyhrn magaslatáig.