Seite - 79 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

79 avarok hatalma elenyészett, a meghódított területből az Ostmark alakíttatott, Bajor- ország pedig a frank biroda- lomba olvadt. Az ország gau-okra és hundertschaftokra oszlik. Az Agilolfingok uralkodó családját nem sokára utóiérte végzete ; Tasziló herczegi méltóságától megfosztva, szerzetessé lett s 788-ban kolostorba vonult. Följegyzés nem említi elhunytának évét, de halála napját tizenegy évszázad múlva is kegyelettel üli meg alapítványa. Tasziló szövetségesei, a műveletlen avarok ellen maga Nagy Károly császár szállott síkra; Lorchnál ütötte föl táborát, s három napi ima és böjt után lépték át a frankok (791) az Enns folyót. Néhány év alatt az Grófok igazgatják a gau-okat, gondját viselik a rendes igaz- ságszolgáltatásnak és vezérei a népfölkelésnek; királyi hír- nökök hívják küldöttségi törvényszékekre a népet. A Traungau, a melynek határa nyugaton a Hausruck, kele- ten az Enns és a Hochsensen- hegység, éjszakon a Duna és délen a Dachstein volt, a keleti határőrgrófság biztos hátsó területét alkotta. Lorch- A z alapítási vagy Taszilo-féle kehely. ban, hol Szent Lőrincz egyháza állt, Werinhar gróf kormányozott és Raffel- stättenben kiküldött biztosok szabályozták a vámtételeket a Passzautói egész Nagy-Morvaország határáig menő forgalomban. A Sallet vizéig terjedt a Rotgau, az Inntől a Schafbergig nyúlt a Mattiggau s „ Attergau w-nak nevezték az Atter-tó környékét. A Dunától éjszakra a Schweinachgau egész a Rotel torkolatáig húzódott le; a zöld erdőségből lassanként kibontakozó Riedmark már alsó-ausztriai terület. Ranshofen, Mattighofen, Ostermiething és Attersee királyi udvarhelyekűl említtetnek. — A világi főuraknak és egyházaknak, főleg Passzau, Freising és Regensburg püspökségeknek tett