Seite - 80 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

80 gazdag adományaik előmozdították a bajuvár elemnek új beköltözőkkel való szaporítását ; a német gyarmatosítás behatolt az erdőkbe s áttörte a hegyek- ben levő szláv telepeket. De az ország csak egyes tanyákkal volt betelepítve s erdő és legelő közös birtokát tette az egy határban levő lakosoknak. Zárt helységek még ritkák voltak s városi jellegű helyek csupán a középkor későbbi ideiben keletkeztek. Enns és Wels sem Lauriacum és Ovilava római városok helyén állanak, hanem, valamint Lincz, melynek várát a bajuvárok az éjszaki part ellenséges szláv lakosai ellen építették, eredetileg szintén nyilt szállások, vagy várkastélyok körüli telepek voltak. Ha a háza- kat fallal és árokkal körűivették, az ily helyek a középkori szólásmód szerint városok számába mentek, ámbár csak a vásárjogok adományozása és a közönséges biró jogköre alól való kivétel emelte a helységet igaz értelem- ben várossá. A nagy forgalmat kelet és nyugat közt a Regensburgból jövő biro- dalmi országút, valamint a Duna közvetítette. Amazon vonúkak a hadak, haladtak a terhes szekerek. Gyalog útakon szállítottak a sűrű Ejszaki-erdőn át szláv és zsidó kereskedők rabszolgát, lovat és viaszkot. A Duna mentén a vásárhelyek a már eltűnt Rosdorfban, továbbá Linczben, a Rotel-toroknál és a Riedmark partjain voltak. Ischlből és környékéről a sót a Traun vitte a keleti szomszédországba. A Duna völgyében és a hegyeken szőlőtőke zöldéit, a méhészet virágzásáról pedig ma is helynevek tanúskodnak. Kézmű és ipar a földesúrat szolgálta; a művészi tevékenység nem volt ismeretlen e korszakban, de leginkább a papság gyakorolta. A legrégibb — bajor származású — műtárgyat, egy rézkelyhet, Tasziló hcrczegre való drága emlék gyanánt a kremsmünsteri zárda őrzi. A szellemi élet azon időben egyedül az egyháztól indúlt ki s a zárda- iskolák tárták fenn gyenge lángját. A kolostori írószoba csöndjében készült a kremsmünsteri becses evangeliumos könyv, mely Codex millenarius névvel, mint a középkor egyik legszebb graphikai emléke ismeretes. A X. század haláltusában találta a nagy-morva birodalmat; egy új és veszedelmesebb ellenség ostromolta a keleti frank birodalom határtarto- mányát. Magyar lovas csapatok már a 900. év nyarán benyomúltak a Traungauba; a lakosok védelműl a római tábor maradványaiból az Ennsburgot emelték. De már hét év múlva elveszett az Ostmark, s a birodalom és Bajorország határa ismét visszaszorúlt egész az Ennsig. A Traungau a magyarok betörő kapuja lett és diadalmenetökben az Inn-nél