Seite - 84 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

84 is, hogy az államot az államban megszűntesse. A Welfek önkénykedése megadta erre a kivánt alkalmat. Oroszlán Henrik herczegségeitől megfosz- tatott, Bajorország szétdaraboltatott (1180). A Babenbergi herczegség a nagy Mühelig kiterjesztetett s Ottokár steyri őrgróf, a másodiknak dédunokája, herczegi hatalmat kapott; a steyri herczegség határai egész a Hausruckig előre nyomúltak. Az új herczeg a birodalom legkiválóbb fejedelmei közé tartozott ; hatalma a Dunától a Dráván túlig terjedt, Ennsben az ő filléreit verték, Ischlben az ő sóját főzték. A Steyrvár alatti mezővárosnak, melyben ősei szorongattatásaik napjaiban menedéket találtak, ő adományozott városi jogokat. De a herczegi ifjú nehéz, gyógyíthatlan betegségben sínylődött. Mikor teljesen eltűnt az a reménye, hogy utódai születnek, az Enns melletti Georgenbergen (1186 augusztus 17-én) tartott gyűlésen V. Lipót osztrák herczeget nevezte ki örökösévé s reá ruházta úri jogait, várait és hűbéreseit. A mint az utolsó Chiemgaui gróf atyái sírboltjába temettetett (l 192), a Babenbergi herczeget, mikor Wormsból, hol az adományozás megtörtént, hazatért, ministerialisai Gráczban fogadták, honnan Steyren át nyomúlt Bajorországba az Ortenburgi gróf ellen. Elhunytával (1194) csak rövid időre szakadt el egymástól Ausztria és Steyr; Frigyes osztrák herczeg korai halála után testvéröcscse, Lipót steyri herczeg, a két országot ismét egyesítette (1198). „Dicsőséges" Lipót, kit a történetírás, valamint a költészet egyaránt magasztal, családja birtokait és országai anyagi jólétét egyaránt öregbí- tette. A Velburgi grófok kihaltával megnyerte birtokukat Klamm körűi, Wachsenberget pedig a griesbachi urak halálával. A würzburgi püspöktől megszerzé az egyházmegye Lambach és Wels körüli birtokát, a szabad Haunsbergi Gottschalktól Lincz kastélyát az alatta levő helységgel, a melyet ő vett körűi kőfallal és árokkal. A városi életet nagyban fejlesztette, s Enns, mely addig helység volt, tőle kapta (1212) városi jogát s az ő kegyelméből jutott pár évvel később Wels is a városok sorába. Fiának, Frigyesnek harczvágya rosz napokat idézett az országra. Frigyes a támadásban nem igen volt ugyan szerencsés, de a szerencsét- lenségben legyőzhetetlennek bizonyúlt s még a birodalmi hatalomnak is sikerrel ellent állott. Számkivetve és herczegségeitől megfosztva, hűbéresei- től elhagyatva, a herczeg csupán Német-Új helyben tudta magát tartani. Lincz megvédte magát s a hosszú ostromból legyőzetlenűl került ki (1236).