Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

106 Az új — XVIII. — század azonban megint háborúsággal köszöntött be. A spanyol örökösödési háborúban a katonai terhek ismét óriási nagyra nőttek s az országos fölkelés nem gátolhatta meg a bajor választó betörését és súlyos sarczolásait (1704). A barbár hadviselést azonban busásan meg- torolták, midőn a császári csapatok megszállották Bajorországot. Az e miatt fellázadt bajor parasztok az Inn-negyedet is elpusztították. E mellett a pestis az egész országot ellepte, s a katonaság örökös átvonúlásai véget vetettek a jólétnek. Később az osztrák örökösödési háborúban úgy látszott, hogy Felső- Ausztria véglegesen Bajorországhoz csatoltatik. Károly Albert bajor választó 1741 szeptember 15-én bevonúlt Linczbe, hol a rendek meghódoltak neki. Taufkirchen Ádám gróf neveztetett ki helytartóvá. De a császári hadak már 1742 újév napján bekerítették Linczet, melyet az idegen helyőrség csakhamar átadott. 1743 június 25-én fogadta Mária Terézia férje kíséretében a rendek hódolatát. Csak az ő uralkodása alatt indúltak meg a nagy reformok. A népfölkelés csekély hasznavehetősége miatt már 1744-ben országos ezred alakíttatott. Az 1748 október 9-ki pátensben a császárné állandó hadsereg alkotását rendelte el, mire a rendekkel kötött megegyezés örökre eltemette a népszerű, de értékét vesztett fölkelést. Ugyanekkor választották el először az igazságszolgáltatást a felsőbb forumokban a közigazgatástól s a politikai ügyek az 1749-ben alkotott cs. k. „Repraesentatiótt-ra és kamarára ruháztattak át. Habár e hatóságot 1759-ben újra megszüntették s hatás- körét az országos középponti hivatallá emelt helytartóságra bízták, a rendek jogköre állandóan korlátolt maradt. A helytartó neveztetett ki a rendek elnökévé s ő közvetítette minden érintkezésöket az udvarral. Az úrbéri pátens mérsékelte a jobbágyok terheit, kiknek védelmére kerületi hivatalokat (Freistadtban, Lambachban és Steyrben, utóbb Ried- ben is) állítottak. Linczben főelemi iskola keletkezett, számos más népiskola támadt, Freystadtban kegyesrendi gymnasium nyittatott. Kremsmünsterben Fixlmillner Sándor apát (1749—58) fölépítette a csillagvizsgálót, melynek vezetői Fixlmillner Placidus, Koller Marián és Reslhuber Ágoston nagy névre tettek szert. 1778-ban kezdték meg az első sziklarepesztéseket a Duna örvényeiben. A passzaui püspökséggel 1765-ben kötött szerződés adta meg a felső Mühl-negyednek mai határát, az 1779 május 13-ki tescheni béke pedig az Inn-negyedet egyesítette Felső-Ausztriával. Még 1779 őszén beútazta József császár az újonnan nyert területet.