Seite - 109 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

109 tett az előnyomuló ellenségben, még ma is magasztalva említtetik. Linczet a franczia Vandamme tábornok megszállotta, de a Duna egész balpartján még folyton folyt a harcz az osztrákok és Napoleon szövetségesei közt. Az 1809-ki schönbrunni béke széttépte Felső-Ausztriát. Egész nyugoti része Schlägentöl a Dunánál kezdve Schwanenstadtig és az Atter-tóig Napó- leonnak engedtetett át. A következő évben vette birtokba Miksa József bajor király e területet. A meghagyott résznek Alsó-Ausztriába való kebelezése csupán a rendek kérelmére maradt el. Az ország a legteljesebb kimerültség állapotában volt; az ellenség ismételt betörései, a folytonos csapatátvonú- lások, az 1811 -ki bankóczédulaválság s a fokozódó drágaság, a mely az 1816—17-ki években a rosz termés következtében hágott tetőpontjára, számos embert koldusbotra juttatott. Csak lassan emelkedett a vagyo- nosság, mikor Napoleon bukásával kialudt a háború fáklyája. Az 1816 ápril 14-ki szerződésben az elszakított területrész visszaszállt az országra s május 16-án már át is adatott. Salzburgot, mint egyik kerü- letet Felső-Ausztriába kebelezték s e kapocs csak 1850-ben bontatott föl. Ferencz császár kormányzata a nép anyagi jólétét előmozdította; a siket- némák (1812), a vakok (1824) számára rendelt emberbaráti intézetek is ő alatta keletkeztek. De a mostani gazdag műveltségi élet sok más kezdő- pontja szintén amaz időbe ér vissza. A bécsi államlevéltár már akkor meg- nyílt Kurz Ferencz, a német-osztrák történetírás atyja (f 1843) előtt, mikor más levéltárakat még légmentesen elzárva őriztek. St.-Florianban a törté- neti tudomány gondos ápolásra talált, valamint Kremsmünsterben is, mely utóbbi 1877-ben ünnepelte nagy érdeklődés mellett alapításának tizenegy százados évfordúlóját. A Francisco-Carolinum múzeum 1833-ban alapíttatott. Ferdinánd császár alatt fejezték be az első lóvonatú vasútat Budweistól Gmundenig (1836); gőzhajók közlekedtek a Dunán, az iparegylet meg- alakúlt (1839) s az első kiállítást rendezte. Az országos gazdasági egyesület 1845-ben alapíttatott. Az 1848-ik esztendő megszűntette a földesúri bíráskodást és a régi rendi alkotmányt. Az 1848 július 24-ki általános rendi gyűlésen mondották ki a hagyományos rendek megszűnését. A mostani képviseleti alkotmány az 1861 február 26-ki országos rendtartáson nyugszik. Az országnak 1850-ben történt közigazgatási beosztása a régi negyedek határait megszűntette; az igazságszolgáltatás és a közigazgatás teljes elkülönítése 1868-ban vitetett végleg keresztül.