Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

128 járását Windischgarsten vidékén. Miklós-nap (decz. 6.) előestéjén, ha már egészen besötétedett, közeledik a házhoz. Lánczcsörömpölést és csengettyű- rivást hallani az ajtó előtt. Három hangos ütés az ajtón s belép egy csapat csudálatos alak. Elől jár, fején püspöksüveg, testén misemondó ruha, kezé- ben püspökbot, a Mikulás gazda, a mindentudó, kinek a kisujja mindent megmond. Öt követi bidres-bodrosan a nyájas szelid Mikulás asszony, ki a leányokat szorgalmas kézimunkára inti. Ezek után jön a kíséretük, ajándékokkal a jó, nyírfavesszőkkel a rosz gyermekek számára. Emezeket a Krampusz fenyegeti, egy nagyszarvú és kilógó piros nyelvű rém, nagy bundába burkolódzva s zörgő lánezczal. A láncz zörgésébe belevegyül a „kecskebak" mekegése, egy fehérbe öltözött alaké, mely, elég borzasztóan, majd kinyújtja hosszú nyakát, majd összezsugorodni látszik. Nem kisebb rémületet okoz a gyerekek közt az úgy nevezett „Klaub- auftt, egy rengeteg szakállú óriás, háti kosárral, melyből gyereknyöszörgés hallik ki ; gyerekforma kezek és lábak is látszanak ki a kosárból, vagy egy-egy gyerekfej csüng belőle lefelé. Most rémítő röfögést hallani kívülről; közeledik az „emberevő", kinek emberfej helyett disznó vagy más állatfej van a vállán, újjak helyett karmai, lábak helyett patái vannak, melyek ugyancsak dobogtatják a földet. Ez fölfalja a rosz gyerekeket, ha majd Mikulás földjén meghízlalják. Jönnek aztán még vadászok, fejőkön szarvas ága-boga, apró törpék rőfnyi szakállal és óriások, kiknek feje a gerendát veri, de majd összeesnek, majd fölnyúlnak, továbbá remeték s egyéb efféle csuda had. Már most a Mikulás szigorú vizsgálatot tesz a gyerekek közt, kik félénken az asztal mögé menekültek, vagy az anyjuk ruhájába csimpasz- kodnak, s érdem szerint dicsér vagy dorgál. Aztán megkérdi a kisújját, mely neki a gyermekek minden roszaságát és jóságát megjelenti. Már is megragadná a Krampusz az egyik gyereket, a ki máskor nem igen fér a bőrébe, de most hüledezve lapít a sarokban; azonban a jóságos Mikulás asszony pártúl fogja. Mégis a kis semmiházi egy marék férges diót s egy nyírfavesszőt kap ajándékba, mely utóbbi őt, ha megint „roszw talál lenni, magától megvirgázza. Ellenben a jó gyerekek bőven kapnak ajándékot : Mikulást, Krampuszt, szarvas-formájú czipókat. Ha a felső-ausztriai fölcseperedett s legénykorba lépett, ha a süheder- nek serkedezni kezd a bajúsza, sehogy sem fér a bőrében. Pajtásaival összeáll, együtt járnak, együtt tanyáznak, együtt danolnak, együtt tánczolnak, együtt