Seite - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

158 kik házasodni vagy férjhezmenni szeretnének, azok szintén bizonyosságot szerezhetnek. Mogyoróbokorrázás, tojás- és ólomöntés, sőt még a siitő- kemencze is ily jövendőmondó. Ha ebbe valamely fehérszemély ruhátlaniíl belemászik, megjelenik a „jövendőbelije" s beadja neki az ingét; a ki pedig, a miséről hazajövet, belenéz a kemenczébe, abból jövendő feleségét látja kinézni, stb. De a „szent éj" kiváltkép a keresztúton állásra (Kreis-vagy Kreuzstehen) való. Ez ugyan a bűbájosság minden rémségeivel össze van kötve, de egyszersmind a legmélyebb bepillantást engedi a jövendőbe. A keresztúton állás, a mint egymásra fogva suttogják, csakugyan még most is több helyütt szokásban van, de az olyan emberektől, kik próbálták, vagy most is űzik, mindenki fél és irtózik. A mise alatt, azaz az ünnepies istenitisztelet alatt, melyet falun kará- cson éjszakáján 12 órakor, a kisértetek rettegett órájában tartanak, ment vagy megy végbe a dolog, még pedig keresztúton, vagyis oly helyen, hol két út szeli egymást, melyeken két különböző templomba viszik a halot- takat. A ki erre elszánja magát, annak a három megelőző napon sem imád- koznia, sem magát szenteltvízzel meghintenie, sem kenyérdarabot vagy morzsát magánál tartania nem szabad, mert a kenyér valami szent. Éjfélkor helyben kell lennie, viharban, sötétben egyedül, míg a többi emberek az istenitiszteleten s a karácsonyéj világánál a templomban vannak. Maga körűi mogyorófabottal vagy szentelt krétával kört kell húznia, mely ne legyen ám sehol megszakadva s elég tágas is legyen, hogy a vakmerőt a megjelenő gonosz kisértetek meg ne kaphassák. Egy fekete tyúkot vagy kakast is kell bevinnie magával a körbe. Tizenkét órakor kezdődik a mozgás. Jön valami, mintha égő szénás szekér volna, egyenest annak, a ki a körben áll; rém- alakok teremnek elő, nyúlnak feléje, szólnak hozzá, de sem moczczannia, sem mukkannia nem szabad, mert különben menthetetlenül az ördögé. Hogy ezt kielégítse, oda kell neki dobni a fekete tyúkot. Az előtt, a ki ezeket az ijedel- meket emberül kiállja, megnyílik a jövendő és látja a sorsot, mely reá, szomszédaira vagy egyéb ismerőseire várakozik. A mint a földöntúli hatalmak a nyári és téli napfordúlat idején régi hagyományos hit szerint közelednek az emberekhez, úgy a tavasz kezdetével is. Azért Szent-György nap, az ó pogány húsvét, (ápril 24.) ily napja a varázshatalmaknak, főkép a boszorkányoknak. Régente ezen a napon „elriasztottak" a boszorkányokat, azaz bottal és ostorral kaput és mosószéket,