Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

180 Formájok igen egyszerű; többnyire négy két-ütemű sorból állanak, az első és harmadik sor ép-, a második és negyedik pedig csonka ütemű, s az utóbbiak rímelnek : I bin a kloans Bürscherl Und steh auf an Stoan; Und i wött um an Zwoanzga, Du kannst ma nix thoan. (Kis legényke vagyok én, s egy kövön állok; fogadok egy húszasba, hogy nem férsz hozzám.) Gyakran két nőrímű sorra következik két férfirímű: Mein Dierndl hoasst Naanderl, ; Und Waangerl so rund, Hat sehneeweisse Zaanderl Das ma dreinbeissen kunt. (Az én galambomnak Nánika a neve, hófehér foga van s oly gömbölyű arcza, hogy bele lehetne harapni.) Sokszor két négysoros nóta, mint szak és ellenszak, váltogató dallá van összekapcsolva, mikor is az ellenszak ugyanazt a gondolatot más fordú- lattal ismétli : Er: Du schwarzaugats Diernderl Wia hättst as den gern? Soll i lustiga sein Oder trauriga wern? (Versben magyarúl : Legény : Kökényszemű kis lány, Mondd-sza, hogy szeretnéd, Ha vidámabb, vagy ha Szomorúabb lennék? Sie: Derfst nöt lustiga sein Und nöt trauriga wern; Wiast bist, a so bleibst, A so han i di gern. Leány: Ne légy te vidámabb, Se ne légy szomorúbb, Maradj, a milyen vagy, Úgy szeretlek, csak úgy.) Gyakran ugyanaz a gondolat két vagy több szakban variáltatik. Bár minden szak magára megállhatna, de a nótázók szeretnek egy tárgynál tovább időzni s a változatokat egymáshoz fűzni. A négysoros szakokból összetett, tulajdonképeni többstrófás dal sem ritkaság : In Wald bin i ganga Hans gehn vergessen, Und da is a schens Diernderl In Baam ob'n gsessen. Aft ruck i mein Hueterl, Geh sehen gleined für, Und aft steigt das sehen Diernderl, Glei aba zu mir. A Diernderl is gwesen So sehen und so mild, Und i d'Kira hätts taugt, Waar a wunderschens Bild. Und wann mas i d'Kira Thaat auffi macha, Und wia wurds halt auf d'Buama Sehen abalacha.