Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

184 Az erotikus „Schnadahüpflu-en kivűl előfordúl, habár ritkábban, a többszakú szerelmi dal is. A sors zordon keze örökre elválasztotta a szerel- meseket; a szerető leány így panaszolkodik : BTiüet di Gott, lieber Bua, Wirst ma dös schan hast gsagt, Hast ma gnumma mein Ruah, Hat mein Herz gwaldi zagt, Was dma du alls bist gwest, Han i d' Au gerì zuadruckt, Sag i heunt erst, weilst gehst. Han di Zaaherl verschluckt. (Versben magyarúl : Kedves rózsám, Isten áldjon, Hogy válásod tudtul adtad, Többé nyugtom nem találom, Szegény szívem megszaggattad, Mily kincs voltál a szívemnek, Behunytam a két szememet, Most, hogy elmész, most vallom meg, Nyeldegéltem könnyeimet.) Minthogy a nóták ezrivel teremnek és divatoznak, magától értetődik, hogy költői becsre csak csekély részök tarthat számot. A szerelem ugyan uralkodó, de nem kirekesztő tárgya a nótáknak. A népnek szatirai ere van ; ártatlan évődés, maró gúny képezi nem ritkán a beszéd fő tartalmát házi összejöveteleknél vagy a kocsmában; nem csoda, hogy a tánezhelyeken mindenütt gúnydalok hangzanak. Egy-egy ilyen dal nagyon sokszor véres verekedésekre ád alkalmat, melyek a törvény előtt fejeződnek be. Ezek a dalok helyettesítik falun némileg a hirlapírást : Gibts wo a Neuigkeit, ; Dö thoan ma glei auslögn, Das is halt unser Freud, Da thuats was zlacha göb'n. (Versben magyarúl : Ha valahol újság esik, Azt mindjárt apróra szedjük, Abban szörnyen kedvünk telik, Magunk* rajta kinevetjük.) Papnak és polgármesternek, tanítónak és községtanácsnak el kell szívelnie a negédes nótázók bírálatát. A ki valami bolondsága által szégyent vagy kárt vall, jól teszi, ha egy időre kerüli a tánezhelyeket, ha nem akarja tapasztalni, hogy a károsnak kéretlenül is kijut a csúfolódásból. Mióta a politikai élet a földnépét is meghódította, különösen a sík vidéken, a városok és a nagyobb közlekedő pontok közelében a politikai költészet is fel-feltűnik. A dalosoknak, csupa fiatal sihedereknek, kik nem vesznek részt a politikában, az állása hozza magával, hogy ez a költészet nem fog pártot, csak megfigyel és bírál. Midőn a földadószabályozás folya- matban volt s a földeket osztályozták, ezt dalolták : Hiatzt habn s agschaatzt ön Grund, Das hoassens regulier n, Der Bauer is aufn Hund ; ; Wanns d'Leut recht anschmiern.