Seite - 187 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

187 Házak és helységek. Hol az ország nem sík, mint az Inn és alsó Traun mellékén, hanem messze nyúló dombsorok szűk, gyakran mély szakadékú völgyekkel válta- koznak, ott a helységek kivétel nélkül a tetőkön fekszenek. Sokszor valami földemelkedés fensíkszerűen terjeszkedik szét, ép oly gyakran valami föld- mélyedés csekély homorodású tekenővé tágul. Itt feküsznek a tanyák és kisebb helységek nem nagyon közeli szomszédságban, rendetlenül szétszórva. Kis erdők választják el egymástól a szomszédos telkeket, mogyoró-, gala- gonya-, bangita és fagyaibokros gyepűk, közbe-közbe egy-egy kimagasló szil- vagy cseresznyefa, szegélyzik a réteket és szántókat; dűlőutakat és mesgyéket gyümölcsfasorok árnyékolnak, tanyák és falvak sűrű gyümöl- csösök mögött bújnak meg. A hol valamely völgy mély szakadékú, a helységeket egészen a meredek völgylejtők alá szeretik kitolni, de maga a szűk völgyfenék, a malmok kivételével, lakatlan. Erre órákig lehet nedves réteken járni, melyeknek részdarabjait eleven sövényektől beszegett vízárkok választják el egymástól. Csak a szénatakarás idején sürög itt is egypár napig száz szorgalmas kéz, míg a kaszálás lefogyott s a szénát uctakarták a pajtákba, melyek a rét száraz helyein állanak. Csak a széles völgy torkolatoknál, mint az alsó Kremsnél, vagy a hol a völgyfenék lapálylyá tágúl, mint az Innbach és a Mattig mellékén, szálltak le a telepedők a vízfolyásokhoz, hogy a mocsaras réteket kiszárítsák és termékeny rozsföldekké munkálják át. Nem tekintve a városokat és mezővárosokat, az egész tartományban a Dunától délre és az e folyótól éjszakra fekvő kerületek nagyobb részében az összeszorított hosszú házsorú zárt helység egészen ismeretlen. A parasztlakás eszménye e vidéken az egyes tanya (Einzelnhof), melyen a parasztgazda vagy majoros jól rendezett földjei közepett családjával patriarkhális életet él. Az ily magántanya nem ritkán egy kis halmon, vagy néhány mély szakadékú árokkal határolt dombháton fekszik, úgy, hogy az egységesen mívelt földek a téralakúlásnál fogva is elkülönödő egészet képeznek. A tetőn fekszik az udvarház, melyből a távolból semmi egyéb nem látható, mint a fehérre meszelt kémény, mely a házikert sűrű gyümölcsfa koronái közül ki-ki villan. A kert körül feküsznek, arányosan elosztva, a földek, melyeknek sugár- formán szétfutó mesgyéi részben szintén gyümölcsfákkal vannak beültetve. A hol a szelíden lejtő hajlás meredek oldallá válik, sötét fenyőerdő dűl a vetésekre; a völgy nedves rétjei képezik e kis birodalom határát. 24*