Seite - 197 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

A zene Felső-Ausztriában. első-Ausztria népének van zeneérzéke, szeret dalolni s zenei irányban könnyen képezhető. De a zenei behatások iránt való e fogékonysága csak akkor fejlett ki teljesen és lőn állandóvá, midőn a zeneérzék lelkesítő áramlata Bécsből és Salzburgból Felső-Ausztria virányaira is elterjedett. A zenei élet legrégibb nyomait azokban a kolostorokban kell keresnünk, melyeknek iskoláiban Gergely choralját tanították, mert a zene az egyházi nevelő- intézeteknek egész a XIII. század végéig jelentékeny tantárgya volt. Ilyen zárdai iskolák St.-Florianban, Garstenben, Gleinkban, Kremsmünsterben, Mondseeben, Ranshofenben, Subenben, Reichersbergben és Waldhausenben állottak fönn. A XVIII. században Kremsmünsterben I. Frigyes apát alatt külön zeneiskola alakúit. Mellékesen a világi zene is kifejlett. A stíriai Ottokárok alatt megzendül Steyr ős városában levő fejedelmi udvarukon a minnesängerek éneke s Felső-Ausztriának büszkeségévé válik Kürenbergcr, a ki a Lincz melletti Kürenbergen költött és dalolt, és kortársa, Aist-i Dietmar, kinek vára a Mühl-kerületben feküdt. A XIV. és még inkább a XV. század folyamán német és latin iskola- mestereket alkalmaztak a kolostorokban, kiket magistereknek neveztek, s kik az iskolai tárgyak mellett a zenét is tanították. Ezek egész külön czéhct képeztek s szerte jártak a tartományban, fölajánlván a szolgálatukat, de helyöket sokat változtatták, mert volt valami a vérükben, a mi örökös