Seite - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

204 tanúit, a hol már akkor Süssmayr működött. A mikor ez a bécsi udvari operának karmestere lett, e honfitársának közbenjárására Vogl is alkalmazást nyert itt, mint énekes. Vogl volt a Schubert-féle dalok első előadója s szelle- mes fölfogása és zengzetes hangja által is nagyhírű tolmácsa. Verőfényes napok voltak azok, mikor a két jó barát bejárta Felső-Ausztriát, megszállt a jó barátoknál és ismerősöknél, élvezvén a természet bájait s dalaikkal föl- .vidítván a szíveket. Schubert és Vogl barátjai közé tartozott Stadler Albert dalszerző is. Jó emléke maradt a welsi születésű Haas János Jakab opera- és oratorium-énekesnek is, ki mint a hannoveri királyi opera rendezője halt meg. Mint zenészeti iró működött a XVII. században Beer János, irván satirikus zenebirálatokat, minő a „Cselre csel" vagy a „Zenei rókavadászat44 s egyebek. A XVIII. században Kinninger Ferencz, a kremsmünsteri apátság bassistája irt a karénekről egy tanúlmányt, mely nyomtatásban is megjelent s melynek vitatkozó czélja volt. Schiedermayr linczi székesegyházi orgonis- tának ugyané tárgyról megjelent irata csupán oktató. Glöggl Ferencz linczi zeneműkereskedő a zene elméletéről és történelméről irogatott. Schwarzen- brunner Bonifacius kremsmünsteri benczés a következő czím alatt irt egy értekezést: „A hangjegyek egyszerűsítésének kísérlete s a zene rövid törté- nelme". Ez később sajtó alá is került. Dürnbacher J. A., a generalbassus tanára Linczben, szakmája számára egy ugyanitt nyomatott tankönyvet írt, mely évek során keresztül el volt fogadva a tartományi főváros tanítóképző intézetében. Hangszereket is, különösen orgonákat igen korán kezdtek készíteni Felső-Ausztriában. így a XV. század folyamán Linczben Laar János, a XVII-ikben Rumel Miklós és Zeiss Bálint. A XVI. században Steyerben Hagger György, a XVII-dikben Schreyer János Ulrik működött. Passzauban ugyanez időtájban Ritzinger Mihály és Freundl Lipót dolgozott. A XVIII. században Grosswaldt Mátyás készített orgonákat Welsben. Nagy hírre tett szert Krismann Ferencz laibachi egyházkerületbeii lelkész az általa készített orgonák nagy szabása és hangzatos registrálása által. Az általa épített legnagyobb orgona ma is megvan a st.-floriani apátsági templomban. Ha végig pillantunk Felső-Ausztria jelen zenei életén, határozott alap- elvek szerinti szorgos törekvést fedezünk föl benne. A megalakúlt számos egyesületek, zeneegyletek, a zenekedvelők társasága mind arra a nemes czélra törekszenek, hogy a zenét műveljék s általa önmagokat és másokat nemesítve, oly lelki élvezetet szerezzenek, mely az embert a földi élet