Seite - 213 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

213 (Friedenslieder), és Reiter J. floriani kanonok, mint felső-ausztriai lantos (barde), a század fordulatán túl is nyomon kiséri a kor eseményeit s han- goztatja intő szavát a franczia fölvilágosodási és forradalmi eszmék ellen. Ebben, mint már Cremeri példája is mutatta, összetalálkozott a világiakkal, s épen úgy Wisshofer X. F. rohrbachi városi ügyész is, ki egy havi folyóirattal is iparkodott hatni honfitársainak erkölcsi és széptani művelő- Schleifer Mátyás Lipót. désére s később egy linczi „ Musenalmanachu-ot adott ki, szatírája bágyadt tükrében a búcsúzó századnak elébe tartja az „arczképu-ét. A XIX. század kezdetén azonban Klopstocknak még mindig élénk hatásával a Tiedge hatása egyesül egy papi rendű költőnél (Polyhymnia von J[ohann]. Hilarius]. W[eingartner]. Linz 1825), ki magas régiókban szeret mulatozni, de már Traunkirchen hazai Leander-mondáját hexameterekben beszéli el. önálló és egyszersmind jelentékenyebb tehetség azonban ismét csak Schleifer Mátyás Lipót lantos költőben lép föl, ki alsó-ausztriai származású,