Seite - 214 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1
Bild der Seite - 214 -
Text der Seite - 214 -
214
de életének második felében (1814-től 1842-ig), tehát épen abban az időben,
mikor legérettebb költeményeit alkotja (1830-től 1841-ig), Felső-Ausztria
polgára. Szellemileg üde volt késő vénségeig, tele erős férfiassággal a
fájdalomban is, de egyszersmind tele szelídséggel, gyöngédséggel és mély
érzéssel is; gazdag változatossága volt benne az emberi érzelmeknek, a
vidám tréfálkozástól kezdve a szellem legmagasb szárnyalásáig s a vallásos
buzgóságig ; a szerető, férj, atya egyéni boldogsága és szenvedése, de
egyszersmind a hazája iránti szeretet és meleg osztrák hazafiság erős és a
franczia háborúkban saját élményeitől táplált nemzeti érzülettel párosúlt
benne. Minden mesterkéltségtől idegenkedő levén, mindezeknek keresetlenül
őszinte, igaz, és, mikor érzésének egész mélysége föltárúi, nem ritkán rend-
kívül szép szívre ható kifejezést tud adni. Az az atyai tekintély, melyben
az érdemes aggastyán az ifjabb nemzedék előtt állt, szintén nem volt hatás
nélkül költészetére. Személyesen legszorosabban csatlakozott hozzá Kalten-
brunner C. A., ki 1835-ben és 1838-ban lirai költeményekkel és balladákkal
lépett föl, de a legtöbbeknél több oldalúlag próbálkozott a drámaírásban,
később pedig még nagyobb sikerrel az elbeszélő költészetben is. Részben
Arminggal szövetkezve, azon is fáradozott, hogy egy album és egy évkönyv
kiadásával egyesülési pontot teremtsen a felső-ausztriai irók számára. Költe-
ményeiben mindenféle mesteribb mértéket, stanzákat, szonetteket, később
ghaseleket is alkalmazott, de a nélkül, hogy a formának igazi mesterévé
vált volna. E formai sokféleséggel szemben azonban az általános osztrák
hazafiság és a harminczas évek minden politikai mozgalmi irányzataitól
tartózkodó loyalitás mellett, a felső-ausztriai polgár erős hazafiúi érzése ural-
kodik motívumaiban. Ekkor találkozik össze a honi tárgyak iránt már régóta
tapasztalt költői érdeklődés a történeti kutatásnak különösen Kurz F., Stülz,
Pritz neveikhez fűzódő föllendülésével, a haza minden oldalú tanúlmányozá-
sának ébredő buzgalmával, mely 1833-ban a linczi muzeum megalapítását
szülte, s végre Spaun A. fáradozásaival, ki 1840 óta több lelkesedéssel,
mint bírálati módszerrel Ofterdingen Henrikben egy nagy költőt, s ezzel
együtt a Nibelung-éneket és egyéb középkori epikai költeményeket is
Felső-Ausztriának iparkodott tulajdonítani, meg a honi népköltészet iránt
is figyelmet ébresztett. Az ő irodalomtörténeti nézetei csakugyan költői
viszhangra is találtak Schleifer és Prechtler lírájában, és még később
Stifter „Witikott-jában, a mint hogy ez az egész irány nem maradt a
lirai térre korlátozva, melyen Prechtler még legújabban is voltaképen
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria)
- Band
- 6/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1889
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.29 x 21.86 cm
- Seiten
- 346
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch