Seite - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

217 nép közé is. A hazai tárgyak iránt való hajlandóságnak azonban a kor jellemvonásához képest szükségképen az erkölcsrajzhoz és a falusi történethez kellett vezetnie. Az „Ahnlu (Az öregszüle) költője fel-német elbeszéléseiben, fájdalom, csak ritkán lépett erre a térre. Van azonban Traun Gyulától egy „Oberösterreich" (Felső-Ausztria) czímű vidáman és élénken irt vázlatkönyv (1848); később Kaltenbrunner „A Traungauból" (Aus dem Traungau, 1863) vett történeteiben igaz jellemeivel a szerkesztés tökéletlenségei mellett is Stifter Adalbert. figyelemre méltó dolgot alkotott, s legközelebb Emil Henrik (Mayr Sebestyén) ismét tetszős kísérletet tett ebben az irányban. A legnagyobb magasságot azonban, mit a felső-ausztriai elbeszélő művé- szet elért, e messze ellátszó és híres ormot egy olyan név jelzi, melynek viselője nem itt született ugyan, de iíjúkori nevelkedésénél és működésének hosszú idejénél fogva Felső-Ausztria fia; ez Stifter Adalbert. Az ő elbeszé- lései nem gazdag és meglepőleg szőtt cselekményökkel bilincselnek le, hanem a legapróbb részletekig mesterileg gondos és művészi kivitelökben van az értékök. Stifter előtt nem a cselekvény külsősége, hanem a belső, a lélek a fődolog. A pusztáról, a rengetegről, a felső-ausztriai magas hegység F.-A. 28