Seite - 221 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

221 történhetett, hogy a tartományban csakis a késői csúcsíves, s utóbb a barokk építés jut teljes érvényre. Baumgartenbergben a hajdani apátsági templom a dúsgazdag machlandi Ottó alkotása, a ki 1141-ben az akkori idők vallásos áramlatát követve, őseinek várából kolostort csinált és melléje tágas templomot épített. A világról lemondva, életét Baumgartenbergben szerzetesként óhajtotta befejezni, a vallásos lovag azonban csak holtan, 1149-ben jutott el nyugvó helyére. A Boldog-Asszony tiszteletére szentelt templom három hajójú oszlopos bazilika volt félkörű szentélyzárással és jelentékenyen kiugró kereszthajóval ; keskeny ablakai magasan vannak, kapunyílása széles és szép tagozású. Kívülről nézve a koczkakőből gondosan épített falak nyugodtan emelkednek az oromban végződő nyeregtetőig; a falakat szalagok szegélyezik, ezekből indul ki a félköríves öv, s élénk rhythmusban fut végig a párkány alatt. A tornyok a szentély és a kereszt hajó által képzett sarkokban állottak, s egy megmaradt ábrázolás szerint sátorfödelük volt. Az 1443-ban István apát alatt befejezett csúcsíves újjáépítés alkalmával a szentélyzárást áttörték, alapjára pilléreket állítottak és a szentélyt csúcsíves nagy ablakok által megvilágított koszorúkápolnával övezték;-hasonlóképen amaz idő művészete kívánta meg a mostani, messziről látható magas kontyostetőt is. Candidus apát a régi román, s utóbb csúcsíves templomot 1684-től 1718-ig barokk ízlésben építette újjá; stucco márványburkolat födte el a szentély karcsú pilléreit, melyek magas talapzaton álló korinthusi oszlopokká változtak ; gipsz- ből készült gyümölcsfűzérek takarták el a hálós boltozat bordáit, s mezőit tarka freskoképek élénkítették; csudálatos, hogy kívülről csak a templom éjszaki oldalát alakították át, a másik három oldal pedig érintetlen maradt. Baumgartenberg története, a neveket és az évszámokat kivéve, egyúttal Felső-Ausztria majdnem valamennyi középkori épületének története is. A XIII. század végén, mikor nem volt császár, az erőszakos nemesség Felső-Ausztriát legvadabb harczainak színhelyévé s rabló lovagok prédájává tette, és míg e mozgalmak tartottak, pangott a kereskedelem, a közlekedés, a művészet és az ipar. Rudolfnak a cseh király fölötti győzelme és a Habsburg- ház uralma jobb napokat hozott Felső-Ausztriára, de kiilháborúk, a törökök részéről fenyegető veszély és a hussziták betörései által elősegítve csakhamar kezdett föléledni az ököljog régi szelleme, hogy az Enns fölötti tartományban borzasztóbban dühöngjön, mint valaha, míg végre I. Miksa császár éles kardja és bölcs törvényhozása véget vetett a középkori önbíráskodásnak.