Seite - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

222 Míg a fejedelem védelme alá vett városokban az Istenre gondoló vagyonosság és valódi polgári érzék ama nagy templomépületekben nyilat- kozott, melyek Felső-Ausztria középkori városait jellemzik, s mely épületek égbe törő magasságának árnyékában az alacsony polgári ház erkélyiyel és lombdíszszel ékíttetett : más részt önként értendő, hogy az ököljog és a rabló lovagok kora bámulatos módon kifejlesztette a hadi építést, s számos épen oly nagyszerű, mint erős várat alkotott a gazdag dynasták birtokain, de a keresztes hadak vízi útja, a Duna mellett s nemkülönben az Olaszországba és onnét ide vezető kereskedelmi útak mentén is, a hol a nemesi útonállóknak legbiztosabb kilátásuk volt gazdag zsákmányra. De a városok is kénytelenek voltak magukat a hussziták és a törökök ellen erős falakkal védeni, melyek- nek kapuit és tornyait a polgárok önérzete büszke művészi építményekké tette. Végűi maga az ország fejedelme is épen oly szép, mint erős várrá alakította át linczi székhelyét, melynek falai között IV. Frigyes védelmet keresett a hitetlenek és a rakonczátlan hűbéresek ellen. Mindenkinek meg- védhető otthonra volt szüksége. Míg az ország nagy apátságai román bazilikáikat rendszerint tűzvész, vagy más szerencsétlenség után csúcsíves monostorokká építették át, az alatt a városokban és a vidéken is számos, egészen új csúcsíves templom is épült. Részint újból, részint már meglevő várak átalakításából keletkeztek : Pragstein, Wernstein, Schwertberg, Oberwallsee, Weinberg, Reichenstein, Ottensheim, Rannariedl, Neuhaus, Leonstein, Lobenstein, Pürnstein, Vich- tenstein, Schaumburg, Werfenstein, Scharnstein, stb. Ugyan e korszakba esnek Freistadt, Schärding, Wels és Enns városok erődítvényei, s a beléjök épített várak, valamint a polgári építkezésnek, sajnos, már nagyon gyér alkotásai, például Frcistadtban a Waaggassé-n a 142. sz., Welsben a Stadt- platz-on a 24. sz., Steyrben a Kirchengassé-n a 16. sz., és a Stadtplatz-on a 32. számú házak, stb. Míg dél-nyugoti Németország azon úthoz képest, mélyért a csúcsíves építés elterjedt, csak a már kifejlett rendszert vette át Francziaországtól : a birodalom dél-keleti részén, s különösen az Enns fölötti tartományban a késői csúcsíves építéssel találkozunk legsűrűbben. Az osztrák nép szabadabb és kedélyes lelkülete, de épen úgy egészen sajátos szépérzéke is, mely életében és alkotásaiban egyiránt nyilvánúl, a csúcsíves építést Felső- Ausztriában megóvta a józan, pedáns iskolaszerűségtől, valamint a díszítés ama tévedéseitől is, melyek mögé az ernyedő alakítási képesség más vidé-