Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

232 ez a nagyszerű faragvány, mely-a szentegyház misztikus félhomályából a színek és a ragyogó arany pompájával világít felénk, s melynek feledhetetlen hatása megbűvöli az embert. Benedek mondseei apát rendelte meg ez oltárt, s brunnekeni Pacher Mihály festó és faragó mester fejezte be 1481-ben. A Mária-tiszteletnek megfelelően az oltár szekrényében elhelyezett fő ábrázolás tárgya a Szent-Szűz, a mint Krisztus őt a menny királynéjául mennybe fogadja. Az áldott, a halandóságból kivetkőzött és örök szépségű asszony imádkozva térdel isteni fia, a Megváltó előtt, a ki trónon ül és jobbját fölemelve szelíden és fönkelten az utolsó áldás szavait intézi hozzája. A Szentlélek jelképe, a galamb, kiterjesztett szárnyakkal lebeg fölöttük, körülöttük angyalok csoportosűlnak, kik Krisztus és Mária gazdag redőjű köpenyének uszályát tartják, zsoltárokat énekelnek, kürtöt fújnak vagy a trón mögött a szőnyeget tartják, várva, hogy a megkoronázott Szűz a trónon helyét elfoglalja. A mennyei jelenettől oszlopköteg által elválasztva, de a szekrény belsejében balfelől áll Szent-Wolfgang a templom mintájával, jobbfelől Szent-Benedek szerzetesi ruhában, a kereten kivűl pedig konzo- lokon Szent-György és Flórián lovagias alakjai állnak. A polczon, melyen a szekrény áll, a keleti bölcsek imádó hódolata ábrázoltatik. A szekrény gazdag mennyezetének mintegy folytatásaként változatos tagozásű és csúcsos öt tornyocska alkotja az egésznek koronáját a keresztre feszített Megváltó, legfelül az Atya, továbbá szentek és angyalok alakjaival. A szekrény fel- nyitott szárnyait festmények díszítik, melyekről későbben fogunk szólani. Bámulatra ragad ez oltáron a világos és nyugodt szobrászati fölfogás- ban nyilvánúló nagy vonás, a mély és tiszta érzés, továbbá a megkapó ellentét, egy részt az átszellemült mennyei alakok, más részt az egészen emberien fölfogott két szentnek egyénisége és természethűsége között; végűi csudálatra méltó a mester művészete, melylyel a legapróbb részletig gondos kivitelű művén az eszményi hatást meg tudta őrizni. Felső-Ausztriában az említett oltáron kivűl a középkori művészetnek még számos oly emléke van, melyen az építészet, a szobrászat és a festészet talán többé soha sem ismétlődő tökéletességgel egyesül. Elsőnek kell emlí- tenünk a käfermarkti oltárt, mely Pacher művének a legjelentékenyebb versenytársa, sőt ezt az építészet gazdagságára, kimeríthetetlen képzeletre és gondosságra nézve talán fölül is múlja, de nagyszerűség, mély érzelem és az előállítás teljessége tekintetében nem éri utói. Egyik mellékalakját, Szent-Györgyöt, képben is bemutatjuk, a mennyiben a gyakran előfordúló