Seite - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

235 P kezdőbetű egy 1300 táján készült bibliából. színek tarka játékát az ablakokra varázsolni, mi egyszersmind a belső tér áhítatos elzárkózottsá- gát is előmozdítja. Az üvegfestés Kremsmünster apátságban vi- rágzott. Eich Frigyes apát ide- jében (1273-tól 1335-ig), ki a csúcsíves épületet befejezte, Hertwik szerzetes, az apátsági templom őre, annak ablakait üvegképekkel (vitris pulchris) díszítette, Wolfhart üveges és képiró mester, St.-Florian apátság növendéke pedig II. Henrik alatt (1313— 1321) színes üvegablakokkal látta el ezt az apátsági templomot. Sajnos, a régieknek akkoriban elterjedt és híressé vált üvegfestési művészetéből aránylag kevés marad- vány jutott el korunkra. Magán a helyszínén, t. i. az ablakokban, melyek számára eredetileg készültek, csakis Hertwik szerzetesnek 1273—1315-ből való ama pompás üvegképei maradtak, melyek a welsi plébánia-templom szentélyének három ablakát díszítik. Ez ablakokon 81 ábrázolás van : a négy evangelista, továbbá jelenetek a kínszenvedésből, az ó és az új testamentumból. A szerkesztés módja szigorú, a beosztás szerencsés, a mi szoros kapcsolatban van az alakoknak aránylag kicsi méretével ; a színek átalán mélyek ugyan, de mégis igen tüzesek. Ezeken kivűl csak töredék maradványokat, vagy pedig újabb időben ismét helyökre tett üvegképeket ismerünk, így Pesen- bachban, Lorchban, Steyrben, stb.; hisz tudjuk, hogy a renaissance, az épületek belsejébe több világosságot bocsátandó, a színes üvegeket eltávolí- totta. St.-Florian apátság kegyelete ellenben a pesenbachi templomnak a reformáczió idejében szétrombolt ablakaiból a megmaradt nagyobb darabokat művészeti gyűjteménye számára megmentette, s három nagy ablakká állította össze. Ezek közül különösen érdekesnek tartják azt, melyen a Megváltó alakja van. Mind a három ablak úgy rajz, mint kidolgozás tekintetében lényegesen különbözik Hertwik műveitől ; színeik, melyek közt szokatlanúl 30*