Seite - 244 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

244 pártfogóik körében mint kitűntetett vendégek amaz apátságokban valóságos otthont találnak és ott kényelem és buzdítás közepett kényök, kedvök szerint hozzák létre alkotásaikat. így éltek és alkottak : Carlone, Prandauer, Halbax, Altomonte és mások. Ama kornak minden művén fölismerhető a derűit világias vonás és szinte hajlandók vagyunk azt vélni, hogy épen a vallásos életnek szentelt kolostorok falai között a világiasság a művészet terén nem annyira a keresz- tényi lemondással való kibékülést, mint inkább az e fölött aratott győzelmet ünnepelte. Sőt úgy látszik, mintha a művészek parancsára a keresztény hit egyesűit volna az antik mythologiával, kivált ha St.-Florian apátság pompás császártermében a derűit színű mennyezetre tekintünk, melyen a félhold fölötti győzelmek dicsőíttetnek, s a villámot tartó Istent Jupiter alakjában látjuk úgy, hogy csak Ganymcdes és Hebe hiányzanak mellőle. Az angyalok serege megúnva a középkori átszellemült és nem-nélkűli álla- potot, halandó ifjak és leányok sokaságává változik és alig van oltár, melyen márványba faragott, vagy vászonra festett szép asszony nem trónolna; hogy melyik szent, vagy bűnbánó nő kölcsönözte neki nevét, az egészen mellékes. E kornak építészeti tipusa a kupolás templom körűi csoportosított kolostor, a mi egy részt jellemzi az egyháziak fölfogását, kik az épületet megrendelték, más részt a belső tér tágas kifejlesztésében kedvező a barokk művészet nagyszerű elrendezésének, merészségének, s a pazar díszítésnek. Részint újjá építették, részben átalakították : St.-Florian, Baumgarten- berg, Waldhausen, Schlägl, Rcichersberg, Ranshofen, Lambach, Schlierbach, Spital am Pyhrn, Kremsmünster, Garsten, Gleink kolostorokat. Uj építmé- nyek : Linczben a régi székesegyház, a Szent-József- és a tápintézeti templom, Rohrbachban, Kallhamban, Riedben, Gaspoldshofenben, Hofkirchenben, Ober-Thal hei mban a plébánia-templomok, továbbá a Lambach melletti Stadl-Baura és a Steyr melletti Christkindl búcsújáró templomok, végűi a kapuezinusok temploma és a Szent-József-tcmplom Steyrben, stb. Csakis azokat soroltuk föl, melyek művészileg legkiválóbbak, nem szólva a számos falusi templomról, melyek bár nem mutatósak, de annak az építeni szerető kornak alkotásai; hasonlóképen hallgatással mellőzzük a részben átalakított csúcsíves templomokat, melyeknek középkori komolyságát nem bírta elviselni az új művészet derűit szelleme és jól-roszúl olasz oszloprenddel, stuccoval vagy freskó-festményekkel takarta el.