Seite - 247 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

247 épült az apátsági épület is, melynek tervét szintén Carlone készíté; utóda Prandauer azonban nem ragaszkodott szolgailag a tervhez, hanem kivált az épület fő részeit saját fölfogása szerint alakítá, 1717-ben a kolostorhoz új rajzokat mutatott be és névszerint a nyugati szárny kapuját azonnal meg- változtatta. Legsajátabb hatalmas müvének, a nagyszerű és pompás császár- teremnek kivitele közben 1725-ben érte utói a halál. A könytár épületét Hayberger Gotthart steyri építő 1745-ben fejezte be, s ezzel az építkezés St.-Florianban általában bevégződött. Egyik alábbi képünk a császárterem mennyezetét díszítő festményt ábrázolja, ezenkívül még bemutatjuk a híres orgonát is a zenét tárgyaló értekezésben. Az utóbbi kép föltűnteti a templom belsejének pompáját is. Az egész épületet nagyszerűség, világos fölfogás és nyugalom jellemzi, melyekkel a díszítés gazdagsága párosúl. A majdnem beláthatatlan sorban egymásba nyíló császárszobáknak dúsgazdag építészeti és diszítményes hatása a szó valódi értelmében elragadó. A nemesség már nem volt oly daczos; harczkedvét lágyabb és kéjel- gőbb erkölcsök váltották föl ; elköltözött váraiból, melyek noha a renaissance idejében nagyon átalakúltak, mégsem elégítették ki a fényűzés fokozódó követeléseit. Szívesebben laktak sík és nyilt vidéken, vagy városokban, mint az elzárt, járhatatlan vadon fészkeiben. A lerombolt Volkerstorf vár közelében Tilly Tscherclas Werner gróf 1633-ban a gyönyörű Tillysburg kastélyt építi. Aurolzmünster régi kastély helyén, ültetvények és vízmüvek által környezett halas tó közepén 1700-ban a Wahl grófok előkelő, csaknem szigorú ízlésű palotája épül. Styraburg vár a XVIII-ik század elején Lamberg Ferencz Antal herczeg és Lamberg József Domokos gróf által eszközölt nagyszabású újjá építés alkalmával nyerte mai alakját. Hasonlóképen átalakult Bernau régi vízi-vár és Wagrein várkastély, stb. Az új várkastélyoknak most már szabályos zárt alaprajzuk van, tor- nyaikat kupolák födik, homlokzataik és udvaraik is szabályosak, lépcsőik és folyosóik szélesek és nyíltak, a szobák szimmetrikusak, tágasak és világosak. A városi házakat néha kisebb saroktorony ékíti, a mivel a tulajdonos nemes vagy patrícius voltát akarja jelezni. Egyébként e házak az olasz- országi homlokzatot utánozzák és az emlékszerű barokk építés elemét, a pillért, egészen sajátos, szinte visszatetsző módon alkalmazzák, úgy értjük, hogy a több emeletes homlokzat nem mindegyik emeletének van külön oszlopsora, hanem a roppant pillérek a rustica földszintről valamennyi emeleten végig, egészen a fő párkányig nyúlnak és közbe fogják az emele-