Seite - 249 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

249 Most kevésbbé lép előtérbe az egyház és a nemesség; mindkettő kielégítette, sőt kimerítette építési kedvét a megelőző korszakban; mind- kettőnek tevékenysége e téren mennyiségre és minőségre nézve nagyon meghaladta a szükségletet és helylyel-közzel az eszközöket is. A mit ez idő- tájt alkottak, arra rendszerint valami kivételes alkalom szolgált okúi és, úgy szólván, csakis a templomok belső fölszerelése, továbbá egyes kolostorok, vagy nemesi lakok csinos szobái készültek rokoko-ízlésben. A wil- heringi apátsági templom, melyet Haslinger János linczi építész 1733-tól 174 l-ig épített, továbbá Neu-Wartenbcrg kastély Vöckla- bruck mellett, állítólag erlachi iljabb Fischer müve 1731-ből, fényes kivételek, sőt mondhatni valóságos gyöngyei e vidám, játszi művészetnek. Egyébként még fölemlítendők Engelszell egykori kolostorának temploma és szobái, az előbbi a wilheringi Boldogasszony - templom után- zata, továbbá Subcnbcn az egy- kori apátsági templom, végűi Raushofenben és Schlierbachban néhány szoba. Míg egy részt az emberek- nek nem volt sem kedvök, sem pénzök az építéshez, a természetes A s teyr i v á r o s h á z ' alkotási vágy is megcsappant, más részt II. József hevenyészett rendszabályai és még inkább hivatalnokainak önkénye a művészet meglevő alkotásait is komoly veszélylyel fenyegették. A kolostorok feloszlatására kiküldött bizott- ság buzgalmának 1782-től 1788-ig kisebb kolostorok mellett Gleink, Garsten és Mondsee apátságok, Baumgartenberg, Waldhausen, Engelszell és Suben kanonokrendi kolostorok is áldozatúl estek. Az épületeket fogházakúl hasz- nálták, vagy bérbe adták, vagy egészen a pusztúlásnak engedték át, művészeti kincseiket pedig értelmetlenül elprédálták vagy megsemmisítették. F.-A. 32