Seite - 259 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

259 Fügernck egyik legtehetségesebb tanítványa Abel József (1756—1818), majdnem kizárólag mythologiai s görög és római történeti tárgyakat ábrá- zolt; Aschachban a plébánia-templomban van egy oltárképe. Nem lehet tagadni, hogy e művész tanúit és tehetséggel, bár amaz idők fölfogása iránt elfogultan szerkesztette festményeit. Ellen- ben Kastner János, Reitter János, Malzner Pál és Sutter József a legszárazabb akadé- mikusok. Jótékony kivételként jelenik meg a maga erején tanúit Kestler Márton (1783 — 1752), eredetileg kovácslegény Gmunden- ben, utóbb Denner modorában találó, egészséges képeket festett. A művészvilág köszönettel tartozik Pausinger Ferencznek (1794—1850), ki Frankenburgban élt s egyike volt a legelsők- nek, kik az üvegfestés fölújítása körűi érde- meket szereztek. Ámbár színei még nem elég erősek, mindamellett a frankenburgi, welsi és schwertbergi plébánia-templomok- ban levő festett ablakai és a linczi múzeum- ban őrzött üvegképei előkelően rajzolvák és bár gyönge, de összhangzatos hatásúak. Egészben véve a képzőművészet és a népszellem közötti kapcsolat megszakadt; holt művészet volt, mint az antik alakok, melyeket faragott vagy festett. De csakhamar új életre ébredt. Mert, valamint sok egyéb dolog föllendült : úgy a felső-ausztriai nép természet iránti érzékének és gazdag kedélyi I d ő s b pausinger Ferencz üvegfestménye életének forrásában megtalálta helyes irányát a l i n c z i múzeumban, a megiljodott művészeti tevékenység. Habár Felső-Ausztria helyzete Bécs és München, a művészek és a művészet e két középpontja között kedvezőtlennek mondható, s ezeknek vonzó ereje nem egy művésztől megfosztotta: mégis örömmel látjuk, hogy Felső-Ausztria művész fiai idegen országban is hűek maradnak hazájukhoz, a mennyiben az onnét magukkal hozott hatások szabják meg művészetök irányát, s a mennyiben szívesen visszatérnek 33*