Seite - 260 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

260 hegyekben és tavakban gazdag, virányos hónukba, hogy ott új erőt és kedvet keressenek; végűi e hűség legkivált abban nyilvánúl, hogy a külföldön tökéletesített művészetök becses alkotásaival megemlékeznek hazájukról. De a művészek jókora csoportja otthon maradt és ott működik. A felső-ausztriai művészet és kivált az építés fejlődésére döntő hatással volt egy férfi, a ki korunknak bizonyára egyik legemlékezetesebb jelensége fog maradni, t. i. Rudigier Ferencz József püspök. Vallási eszményének megvalósítására 32 éven át tántoríthatatlanúl törekedve, az egyházi művé- szetnek hatalmas lendületet adott és képes volt hazáját rábirni ama nagyszerű építményre, mely méltán foglal helyet a középkor legmerészebb alkotásai mellett. A természet bája, kivált a Salzkammergutban szintén egyik tényező, mely Felső-Ausztriában a művészi tevékenységet elősegítette, mert a föld ez áldott zúgában egymásután számos gazdag és művészetkedvelő család telepedett le, s ezek iparkodtak új lakhelyöket a művészet minden adomá- nyával földíszíteni. De egyszersmind hozzájárúlt a művészi alkotás iránti hagyományos érzék is ; Felső-Ausztriában úgy, mint Tirolban és Bajorország- ban, különös kedvvel faragnak szobrokat fából és e művészet az Alpesek csöndes völgyeiben megőrzi egészséges eredetiségét, sok kitűnő művész böl- csőjéül szolgál és a népies fölfogás üde lehelletével élteti a rokon iparágakat. Építés. IX. Pius pápa 1854. év szeptember 8-ikán hirdette ki Mária szeplőtlen fogantatásának dogmáját; Rudigier püspök ekkor elhatározta, hogy „Isten anyja szeplőtlenségéu-nek tiszteletére nagyszerű székesegyházat emel. Az áhítatos alapító hazáját a szó igaz értelmében emlékszerű épülettel akarta megajándékozni és úgy óhajtá, hogy az gazdag és szegény, magas és alacsony sorsúak kegyadományaiból, „Mária-fillérek"-bői, épüljön föl. Az eljárás, melylyel szándékának megvalósítását biztosítá, valamint a türelem és a higgadtság, melylyel az agg püspök a vállalat megkezdésének idejét bevárta, egyiránt tanúskodik bölcseségéről és abbeli bizalmáról, hogy sikerülni fog neki az, a minek mostantól fogva életét szentelte. A székesegyház építési alapja 30 évi gyűjtés után 1,935-571 forintra rúgott. Statz Vincze, a kölni székesegyház építőmestere, a püspök meghívására 1858-ban Linczbe ment, hogy az épület tervét megállapítsa, a mihez a kölni székesegyház szolgált előképül. 1862 május 1-sején tették le az alapkövet. Az építés vezetését Schirmer Ottó építő vette át. 1864-ben a székesegyház alapfalai már egészen