Seite - 280 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

280 álló kapuja bepillantást enged a szérűn álló szekerekre és egyéb szerszá- mokra, melyeknek a színben nem akadt helyök. Az istálló felőli oldalán van a trágyadomb, fájdalom, mindig a saját levében förödve. Az átszivárgó trágyáié többnyire ellepi az egész helyet, a míg végre valamely természetes lefolyást találva, az udvaron kivűl válik a körülmények között hasznossá vagy kártékonynyá. A legtöbb parasztudvarban folyó vizet is találni, melyet néha igen messziről vezetnek oda, sőt néha sajátságos emelő gépek, úgy nevezett vízi kosok segítségével szivattyúznak föl ide a völgy aljáról. A vízi kosok alkalmazása Felső-Ausztriában nagyon gyakori; több mint 900 van itt működésben, holott például Salzburgban vagy Alsó-Ausztriában csak négy-öt fordúl elő. Az eddig vázolt mezőgazdasági állapotokkal egybehangzik az egész tartományban jó formán mindenütt ugyan arra a czélra törekvő állat- tenyésztés. Az Alpesek vidéke kivétel ugyan, de az aránylag csak kis terjedelmű s az állattenyésztésre vonatkozó természeti sajátságok tekinteté- ben Salzburgnak és Stiriának szomszédos nagy területeivel annyira azonos, hogy azokkal egybefoglalva jellemezhető. Az utolsó (1880. évi) számlálás szerint van Felső-Ausztriában 56.758 ló, 555.155 szarvasmarha, 80.139 juh, 24.250 kecske és 197.144 sertés, s e gazdag állatlétszám nagyobbára tenyészeti czélokra is becses, vagy termelési tekintetben hasznos állományokká fejlik. Különösen a ló- és marhatartás tett a tartomány jóllétének emelésére igen sokat. A Traun és az Enns közti területen találhatók jelenleg a legtermete- sebb, nehéz pinzgaui lovak, melyek a nóri vagy alpesi fajtához tartoznak. Ez a hatalmas testű pinzgaui ló felülmúlhatatlan igás állat, mely bár lassan, vigyázatosan halad, de fölötte megbízható és jóindulatú s roppant nagy terheket elbír. Legnagyobb büszkesége a nagy teherkocsik fuvarosainak egy négy tarka vagy almás pinzgaui csődörből álló fogat, ragyogó sárgaréz díszítésekkel gazdagon megrakott szerszámmal. Egy ilyen fogat néha 3.000, sőt 4.000 forintba is kerül. A kocsi elé való úri lovat, valamint a fürge ügetőt az Inn-negyedben tenyésztik és nevelik, hol apaállatokúi többnyire angol félvér, úgy nevezett anglo-normán méneket tartanak. Mind e két tenyésztést hathatósan támogatja az állam s ügyel az ivadék értékes voltára, melyből legtöbbet a szomszéd Bajorország vásárol, különösen csikókat. A lovakénál sokkal számosabb fajtát mutat föl Felső-Ausztria a szarvas- marhában, melynek különböző típusai őszszel, mikor az állatok egy része