Seite - 285 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

285 sörfőzésből hátramaradt hulladékot, míg a marhatartó gazda is hizlalásra szánt ökrei számára ily módon találja meg az utóhízlalásra a legolcsóbb módot. Ha már most eredményeikben együvé foglaljuk Felső-Ausztriának emez egyenkint tárgyalt mező- és állatgazdasági állapotait, világossá válik előttünk, hogy e tartomány a nyerstermelés terén valóban előkelő helyen áll, s hogy e terményeinek nem csekély részében képes a többi tartomá- nyokat is részeltetni. Megbízható számítás szerint a mezőgazdasági termelésnek a belső szükséglet fedezése után fönnmaradó egész fölöslege kerekszám 11 millió forint értéket képvisel. Főkép a jóllét e legbiztosabb alapjának köszönheti tehát e tartomány a monarchia anyagi művelődési életében elfoglalt állását. Erdőgazdaság és vadászat. Felső-Ausztria nagy mértékben megőrizte erdőségeit. Erdőterülete a legújabb adatok szerint 407.773 hektár, tehát az egész területnek 34*4 százaléka, s ezen az erdőségen kivűl tűzi és élő fában nagy gazdagság van még a fás legelőkön, a jól gondozott gyümölcsösökben és mezei cserjé- sekben, az erdei rétek gazdag vörös fenyveseiben, a falvak és majorok termetes hárs- és szilfáiban. Azonfölűl az erdőtulajdonnak ama formái, melyek az erdőgazdaság természetének s a nagyban való erdőüzletnek legjobban megfelelnek, itt fölötte kedvezőleg alakúltak. Azok az erdők, melyek az állam és a köz- alapítványok (63.770 hektár), az egyházi testületek és intézetek (23.280 hektár), a magán nagybirtokosok (83.600 hektár, ebből 35.740 hektár hitbizomány) és végre a községek, mint jogi személyek (3.980 hektár) tulajdonába tartoznak, közel 43 százalékát teszik az egész erdőállománynak. Emitt a tulajdonosok minősége s a birtokok jogi természete adják meg a biztosítékát annak, hogy a birtokon észszerű és tartósan jövedelmező gazdaság űzessék, a többinél pedig a felső-ausztriai gazdák erdőkimélő érzületéből folyik, hogy a parasztbirtokban levő erdőkön is (233.050 hektár, vagyis 50 százalék) szintén többnyire jó és értelmes gazdálkodást tapasztalunk. Az állam és a nagybirtokosok többsége saját fölméréseik, állabföl- vételeik és üzemterveik alapján kezelik erdeiket, míg a többi erdők haszná- lása módját, minthogy az oly esetben, mikor a kis erdő-birtok a túlnyomó, másként nem is képzelhető, a gyakorlati élet követelményei szabják meg.