Seite - 313 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Band 6/1

313 Minthogy a fegyverek iránt való kereslet igen változó s olykor nagyon is gyönge, a fegyvergyár-társúlat igazgatósága szükségesnek találta, hogy valami új iparágat, nevezetesen a dynamo-elektromos gépek, íves és izzó- lámpák gyártását is fölvegye munkakörébe s ezt sikerűit is Steyrban meghonosítani. A faipar koréból kiemeljük a már említett fa- és játékáru házi iparát Viechtauban Gmunden mellett. A Höllengebirge éjszaki ágainak területén a Traun- és Atter-tó között, a kies Aurach-völgy mentén mintegy 377 család foglalkozik 755, munkára termett emberrel, többnyire durva mívű házi és mezőgazdasági eszközök, kanalak, esztergályos munkák, faragványok és játékárúk készítésével. Az elszórtan fekvő házak szegényes szobájában rendesen nemcsak a családfőt találja az ember szorgos munkában, hanem az asszonyt is egész családjával; a munkafölosztás annyira megy, hogy a leggyöngébb erő is fölhasználható és a szükség rá is kényszeríti valamennyit. Itt, ezen a paradicsomi szép vidéken, az idők viharaiban megszürkült hatalmas Traunstein aljában, lakókkal teletömött, gőzös, fülledt levegőjű, olykor csak apró ablaklyukakon világított szobákban készül az a sok csinos dézsa, sajtár, kupa, vödör, kanna és mosdókád a „fenyőfa elefántcsontjából*4, melyeknek Felső-Ausztriában, különösen pedig Bécsben és Budapesten nagy keletjök van. Itt készül az a tömérdek játékszer, a sok fa-ló, bábu, tarkára festett doboz, kard, stb., melyek az aldunai tartományokban, jelenleg majd- nem egyedüli piaczokon, igen sok bolgár, román és bosnyák gyermeknek okoznak igazi örömet. Az árúnak vásárra kerüléséről néhány kereskedő gondoskodik, a kiknek kezében van az egész üzlet, és a kik a munkásokat is — olykor igen nyomasztó alárendeltségben — tartják. A faragásra való fát a munkásoknak az erdóigazgatóság mérsékelt áron adja és elég baja van miatta, a mennyiben a faragni való fa szolgáltatása többféleképen akadá- lyozza az erdőigazgatóságot s csökkenti az erdő jövedelmét a nélkül, hogy a házi-iparral foglalkozó munkásoknak érezhetően használna; minthogy t. i. e munkások a kereskedők hatalmában vannak, a nyers anyagban való árleengedés többnyire csak ezek javára esik. A viechtaui fafaragók egyes fogásokban többnyire bámulatos ügyes- séget érnek el, az eljárást egész a körmönfont egyszerűsítésig viszik s olykor a legnagyobb szabatossággal dolgoznak. Csak így magyarázható meg czikkeik meglepő mennyisége s előállításuk csekély költsége. Különben szerszámaik és egész technikájok elavúlt, formaérzékök alig van, vagy F.-A. 40