Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

326 De nem a vidék szépsége, mely iránt ezer vagy kétezer évvel ezelőtt valószínűleg nem igen volt érzékök az embereknek, okozta azt, hogy e helyen város alakúit. Ezt az alakúlást más törvényből kell kimagyaráznunk, mely törvény az Alpeseknek úgy éjszaki, mint déli párkányán mindenütt érvényesnek mutatkozik. A hegység szélén található városok mindenütt ott jöttek létre, hol nagyobb folyók völgyei torkollanak, s ezek a városok annál nagyobbakká lettek, mennél nagyobbak az ama folyók mentén haladó útvonalak elágazásai. Az útvonalak jelentősége politikai és közgazdasági viszonyok szerint nagyon változó. Salzburg város, mivel először Juvavum néven, mint római fenhatóság alatt álló noricumi város tűnik föl, egyik messze eső, kevésbbé biztos határtartományában feküdt annak a nagy birodalomnak, melynek súlypontja az Alpeseken túl esett. Az a közlekedési útvonal, mely a Salzach mentén a Pongauba, majd a „Tauern"-en át a Murához s több más szoroson át Virunum és Aemona (Klagenfurt és Laibach) nóri főhelyekhez vezetett, abban az időben a birodalom szélétől a középpont felé sugár- szerűleg futó útvonal volt; ennélfogva bizonynyal fontosnak tartatott, bár kényelmetlen volta miatt kevésbbé volt jelentékeny, mint a szomszéd Brenneren át vivő útvonal, melynek Augusta Vindelicorumtól (Augsburg) Olaszország határszéléig csak két vízválasztón kellett áthatolnia, míg Juvavum és Aquileja közt öt ily vízválasztó állotta el az útat. Abban az időben, midőn Juvavum romjaiból Salzburg ismét föltámadt, a város a félbarbárságnak az egészen barbár világ felőli határán, vagyis az Agilolfingek korabeli Bajorország és a pogány szláv országok határán állott. Midőn ezek messze kiható és eredményes missiói és gyarmatosítási működés színterévé lettek, nagyban emelkedett annak a helynek jelentősége, a honnan az útak az újonnan szerzett vidékekre indúltak ki. Mivel azonban ezen országok később függetlenekké lettek a bajor anyaországtól s a dunaparti Bécs városban oly külön székhelyet nyertek, melynek a lehető legnagyobb önálló jelentősége volt, Salzburgnak, mint közlekedési góczpontnak, a fontos- sága hanyatlani kezdett. Eközben azonban a város egy egyházi fejedelemnek pompás épületekkel díszített székhelyévé lett, középpontja egy önálló, jól kikerekített államterületnek és a hegység benső szorosain át innen kezdődött meg az állandó, bár nem nagyon élénk forgalom. Ujabb időben, midőn a vasútak sok, egykor annyira fontos helynek pusztúlást, avagy addig nem is sejtett virágzást nyújtottak, Salzburgnak