Seite - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

328 sikerűit a nyertes részre jutnia. Az Alpesek éjszaki oldalán itt van az egyik legtekintélyesebb vasúti góczpont, hol főleg nyáron nagy a személyforgalom. Ellenben mint kereskedelmi és iparhely nagyon szűk körre van szorítva a magas vámok által védett határ közvetlen szomszédsága által, mert e határ elvonja forgalmától a város közelében fekvő gazdag területet. így a helyzet és sors különfélekép megoszlott kedvezése s kedvezőtlen volta következtében Salzburg csak egy 25.000 lakossal biró középszerű várossá emelkedhetett, melyet azonban a hozzá hasonló városokkal szemben ritka természeti szépsége s a művészet gazdag ékessége nagyon előtérbe helyez. Midőn egykor az őskorban, melynek pontos megállapítására a törté- nelem nem képes, Salzburg területét először választották ki az emberek város vagy vár helyéül, kétség kivűl a síkságból kiemelkedő két domb szolgált okúi a kiválasztásra. A Salzach által feltöltött tág síkságból két mészkő-szirt emelkedik ki szikla gyanánt; ezek közt keresett útat a folyó. Bal partján azonban a folyó és a hegy között még elegendő tér maradt, a hol egy, néhány épületből álló, kis házcsoport helyet foglalhatott. A bal- parti domb ívalakúlag van kidomborodva épen ott, a hol csúcsa legmaga- sabb. A dombcsúcs mintegy teremtve volt erődítésre s ennek védelme alatt keletkezhetett a telep. Egyúttal a folyó medre is oly keskeny ezen a helyen, hogy könnyen át lehetett hidalni. Az útnak is, mely a folyó mentén fölfelé vezetett, ezen a szoros átjárón kellett mennie a folyó és a dombok között, tehát a városon át, mivel a síkság a dombokon kivűl mocsaras, turfával telt volt s csak a XVII-ik és XIX-ik században lett járhatóvá. A város és vár ennélfogva uralkodtak a folyón való hajózás, a hid és az alpesi út fölött. E mellett már a legrégibb korban rendkívül fontos kereskedelmi czikk is volt itt: a só, melyet két, a várostól csak három-három órányira fekvő helyen aknáztak. A római korban, miként a leletek bizonyítják, a várdomb egyik előfokán templom, magán a tetőn pedig vár állott. De még a bal partnak aránylag oly csekély területét sem foglalta el egészen a város. A legutolsó hasznavehető telkek csak a XVII. században vonattak be az útczák hálózatába. A jobb parton a házak száma még mindig csekélyebb volt s csak az utóbbi századokban, különösen a legújabb korban nőtt e házcsoport nagyobbra. Jelenleg Salzburg város térképe meglehetősen szövevényes, mivel az útczák minden irányban túlterjednek a régi szűk területen a folyó és a hegyek közén, s még kifelé is körűi veszik a városi dombokat. De a kép