Seite - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2
Bild der Seite - 328 -
Text der Seite - 328 -
328
sikerűit a nyertes részre jutnia. Az Alpesek éjszaki oldalán itt van az egyik
legtekintélyesebb vasúti góczpont, hol főleg nyáron nagy a személyforgalom.
Ellenben mint kereskedelmi és iparhely nagyon szűk körre van szorítva
a magas vámok által védett határ közvetlen szomszédsága által, mert e
határ elvonja forgalmától a város közelében fekvő gazdag területet. így
a helyzet és sors különfélekép megoszlott kedvezése s kedvezőtlen volta
következtében Salzburg csak egy 25.000 lakossal biró középszerű várossá
emelkedhetett, melyet azonban a hozzá hasonló városokkal szemben ritka
természeti szépsége s a művészet gazdag ékessége nagyon előtérbe helyez.
Midőn egykor az őskorban, melynek pontos megállapítására a törté-
nelem nem képes, Salzburg területét először választották ki az emberek
város vagy vár helyéül, kétség kivűl a síkságból kiemelkedő két domb
szolgált okúi a kiválasztásra. A Salzach által feltöltött tág síkságból két
mészkő-szirt emelkedik ki szikla gyanánt; ezek közt keresett útat a folyó.
Bal partján azonban a folyó és a hegy között még elegendő tér maradt,
a hol egy, néhány épületből álló, kis házcsoport helyet foglalhatott. A bal-
parti domb ívalakúlag van kidomborodva épen ott, a hol csúcsa legmaga-
sabb. A dombcsúcs mintegy teremtve volt erődítésre s ennek védelme
alatt keletkezhetett a telep. Egyúttal a folyó medre is oly keskeny ezen
a helyen, hogy könnyen át lehetett hidalni. Az útnak is, mely a folyó
mentén fölfelé vezetett, ezen a szoros átjárón kellett mennie a folyó és a
dombok között, tehát a városon át, mivel a síkság a dombokon kivűl
mocsaras, turfával telt volt s csak a XVII-ik és XIX-ik században lett
járhatóvá. A város és vár ennélfogva uralkodtak a folyón való hajózás,
a hid és az alpesi út fölött. E mellett már a legrégibb korban rendkívül
fontos kereskedelmi czikk is volt itt: a só, melyet két, a várostól csak
három-három órányira fekvő helyen aknáztak. A római korban, miként
a leletek bizonyítják, a várdomb egyik előfokán templom, magán a tetőn
pedig vár állott. De még a bal partnak aránylag oly csekély területét
sem foglalta el egészen a város. A legutolsó hasznavehető telkek csak a
XVII. században vonattak be az útczák hálózatába. A jobb parton a házak
száma még mindig csekélyebb volt s csak az utóbbi századokban, különösen
a legújabb korban nőtt e házcsoport nagyobbra.
Jelenleg Salzburg város térképe meglehetősen szövevényes, mivel az
útczák minden irányban túlterjednek a régi szűk területen a folyó és a
hegyek közén, s még kifelé is körűi veszik a városi dombokat. De a kép
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg)
- Band
- 6/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1889
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.07 x 21.88 cm
- Seiten
- 298
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch