Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

332 fekszik hatalmas fák háttere előtt. Legtöbb idegent vonzanak ide a hires vízjátékok, melyeket a múlt században rendeztek be: hydrodynamikus mutatványok, melyek részben kellemes látványúl szolgálnak ; nagyobb részt pedig a gyanakodás nélküli nézők meglepetését czélozzák, — valódi tréfás élvezet ártatlan kedélyeknek. Festői volta és csodálatos sajátságossága tűnteti ki még a kőszínházat a park déli részén levő dombon. A czikk- czakkos sziklából, melynek egyes szakadékai és mélyedései mintegy önként kínálkoztak erre, nagy színpadüreget vájtak ki ; a nézőtért kívülről magas sziklakapu zárja el; lépcsők és alagok különböző nemei, titokzatos folyosók, ruhatárak, páholyok s más színházhoz tartozó részek alkotására szolgáltak. A hatást teljes egészszé teszi a mindent körűivevő, nagy fákban gazdag erdő. Távolabb nyugat felé s közelebb a városhoz Firmian Lipót Antal gróf érsek egy a mocsár közt levő nagyobb vízgyüledéket tóvá alakíttatott át s a partra egy inkább nagysága, mint nemes körvonalai által kiváló kastélyt építtetett, melyet Leopoldskronndk. hívnak. A tó, melyben a hegyek vissza- tükröződnek, az egyedüli vízmedencze a legközelebbi vidéken s ezért fürdésre és csónakázásra nagyon szeretik használni. A város dél-nyugati részében a zsombékos mocsár Untersbergig terjed. Csak a jelen században készítettek itt útat, szántották föl részben a földet s ásták ki nagyobb mennyiségben a turfát. Itt nincsenek nyaralók, hanem úgy itt, mint az innen éjszaknyugatra fekvő Maxglan faluban az a szegényebb lakosság tartózkodik, mely nagyobb városok közelében szokott összegyülemleni. A mocsárfürdőknek némi hírnevök is van. Éjszak-nyugat felé, hol a régi római út ment Augsburgba, szintén pompás mulató várkastély emelkedik, t. i. Kleszheim, mely múlt századbeli építmény. Míg a városi hegyektől délkeleti és délnyugati irányban a síkság mint- egy hat—nyolez kilométernyi szélességben terjed el a hegyekig, nyugat és éjszaknyugat felé pedig észrevehető határ nélkül függ össze a nagy alpesalji fennsíksággal: éjszakon és éjszaknyugaton a hegyes és dombos vidék már egy—két kilométernyire közeledik a városhoz. Egyenesen éjszakra fekszik egy kettőstornyú búcsújáró-templom, Maria Plain, melyről szép áttekintést nyerünk a város és hegység fölött. Maria Piainon túl a dombvidék egész a Salzachnak az Innbe torkolásaig és a Mattig völgyig mint fennsík folyta- tódik, melyet a jégkorszak jégárainak nyomai (moréna-dombok, árkok és omladékfalak) egyenetlenné tettek s több tóval díszítettek. Ez a vidék Salzburg tartománynak legéjszakibb része, a határvidék Felső-Ausztria felé.