Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

336 Egy a XVIII. században vörös márványból épített búcsújáró kápolna már messziről jelöli azt a helyet, a hol ma úgy, mint már a rómaiak letele- pedése előtt, a természet becses adományát kapják. Fölfelé menve a még mindig széles Salzach-völgyön minden lépéssel mélyebben hatolunk be a magas hegységbe. Nyugat felől hatalma- san emelkedik föl a Magas Göll, dél felől a Tännen- és Hagen- hegység széles töme- gei látszanak elzárni a völgyet s csak az erő- sen előretörő folyó tanúsítja, hogy valahol kell lenni bejáratnak az Alpesek bensejébe. A széles völgy felső végét Gotting régi és tekintélyes mezőváros foglalja el. E község- nek két nevezetessége van. A Magas Göll alján egy barlangból tiszta és jó nagy patak ömlik ki, mely azonnal ketté szakadva mere- dek sziklafalakon esik le s igen festői vízesést képez, a Schwarzbach- vízesést. A másik ne- vezetesség útunkba esik. Ha ugyanis még egy darabig fölfelé megyünk a Salzach partján, csakhamar eljutunk ahhoz a helyhez, a hol vilá- gossá válik, miként maradhatott oly észrevétlenül áttörése a hegységen. A Tännen- és Hagen-hegység meredek falai között ugyanis feltűnően szűk útat alkotott magának. Alig egy pár méter szélességre szorítva rohan itt a zavaros víz egy rettenetes szakadék, az úgy nevezett „Gollinger Öfentt Erősség a Lueg-szorosban.